Gyorsan drágult nagyot a cukor

Még két hónapig lehet hiány – Brüsszel visszatartja az exportot
Néhány hét alatt a korábbi duplájára, négyszáz forintra emelkedett a cukor kilonkénti átlagára. A mostani drágulásért az uniós ágazati reform is okolható, vagyis a tervszerűen végrehajtott készlet- és a termelésfelesleg-csökkentésért most a fogyasztó fizet.

A cukor az egyik legjobban raktározható élelmiszer, kézenfekvő tehát, hogy a drágulástól tartva nem egyet, hanem tíz kilót veszünk egy nagyobb bevásárlás alkalmával. Sokan gondolják így, és ennek eredményeként a napokban már több üzletben korlátozták is az egy vevő által megvásárolható mennyiségét. A kaposvári, az egyetlen megmaradt magyar gyár ugyanis csak a kereslet harmadára elég cukrot tud megtermelni. Az uniós szabályok szerint ugyanis a gyár évente 105 ezer tonna cukrot állíthat elő. Amint Bráth Zoltán, az osztrák Agrana tulajdonában lévő Magyar Cukor Zrt. elnöke elmondta: valóban hiány van a cukorból, már csak a régi vevőiket tudják kiszolgálni. Az elnök úgy véli, hogy a jelenlegi drágaság legfeljebb néhány hónapig tarthat.

Fábián Zoltán, a cég kereskedelmi vezetője lapunknak elmondta, hogy néhány éve a boltokban 15–20 márkát lehetett a kristálycukros papírzacskókon találni, most, ha egyáltalán van cukor, akkor már csak egy-két szállító termékével találkozhatunk a polcokon. A Magyar Cukor a saját termelésén túl, hogy bővítse kínálatát, lengyel és román szállítóktól is próbál vásárolni – nem sok sikerrel. Korábban akár havi tízezer tonnát is tudtak így szerezni, februárban azonban csak ezer tonnát bírtak összeszedni. Elmondta azt is, hogy az egész unióban kevés a cukor a megcsappant brazil kínálat miatt. Az ottani nádcukorból ugyanis üzemanyagot, bioetanolt készítenek, emellett az ausztrál árvíz is elpusztított kétmillió tonnányi cukrot. Megtudtuk, hogy a hiány mérséklése miatt Brüsszel olyan cukortételek belső piacra kerülését fogja engedélyezni, amelyet exportra szántak.

Fórián Zoltán, az Agrár Európa Tanácsadó Kft. ágazati igazgatója úgy véli, a hiánypszichózisnak köszönhető drágulás a két hónap múlva induló cukorszezonnal véget is ér. Az biztosnak tűnik, hogy az idei drágulás nyertesei a feldolgozók és a kereskedők lesznek, a répatermelőknek az extraprofit ból nem jut – tette hozzá a szakember, ám azt nem tudta megmondani, hogy a fogyasztói árak visszaesnek-e a korábbi szintre, ha normalizálódik a helyzet. A tőzsdei spekuláció miatt bizonyos termékek eseté ben, és ezek közé tartozik a cukor is például a búza vagy az étolaj mellett, olyan árhullámok alakulhatnak ki, melyeket a kereslet és a kínálat változása nem indokol. Példának a rizst hozta, amely a búzához hasonlóan gabonaféle, mégsem változik jelentősen az ára.

Szabó Márton, a Kopint-Tárki vezető kutatója még akkor is a korábbiaknál kissé magasabb árszinteket valószínűsíti a későbbiekben, hogy a 2007–2008-as élelmiszerárrobbanás után is erre számítottak, ám 2009 végül az árak esését hozta. Elmondta: a globális folyamatok Magyarországot is elérik, így ha a jelentősebb termelőket természeti csapás, vagy valamilyen politikai hatás éri, akkor ennek hatása az árakra fokozottan jelentkezhet nálunk is.

A támogatásokat drasztikusan csökkentő uniós cukorreform 2008-ra jószerével felszámolta a magyar agrárium egy tradicionális ágazatát. Az EU az utóbbi években jelentős támogatást adott azoknak a gyáraknak és gazdáknak, akik hajlandóak voltak befejezni a cukorrépa-termelést és cukorgyártást, így a főleg német, osztrák és francia kézben lévő magyarországi cukorfeldolgozók bezárták itteni gyáraikat, a termelők pedig felhasználták az extra támogatást. Magyarországon a rendszerváltás óta tizenegy cukorgyár zárt be, 2006-ban például a kabai állt le, egy évre rá Szolnokon, majd Petőházán és Szerencsen szűnt meg végleg a feldolgozás. Attól még nem lesz cukorhiány, hogy csak egyetlen cukorgyár maradt Magyarországon, és ez is csupán a hazai szükséglet harmadát képes előállítani – ígérték három éve az akkori illetékesek.

NÉPSZABADSÁG