Még vizsgálják a mézeket

Még országszerte értékelik a tavaly év végi országos mézrazzia eredményeit. A vizsgálatra azért volt szükség, mert antibiotikummal fertőzött méz jelent meg a hazai piacon.

"A megyei mézminták laboratóriumi kiértékelése még nem zárult le" - mondta dr. Eperjesi József, a Heves megyei élelmiszerlánc-biztonsági és állat-egészségügyi igazgatóság igazgatója. A vidékfejlesztési miniszter az előző év végi ünnepek előtt országos, teljes körű mézellenőrzést rendelt el, mivel megengedhetetlen, hogy ismeretlen eredetű, antibiotikummal fertőzött méz jelent meg a hazai piacon.

A vizsgálatot a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal munkatársai a mézcsomagolóknál, -forgalmazóknál és -termelőknél végezték el. Mintákat vettek, melyek a központi laboratóriumba kerültek. Érzékszervi és pollenvizsgálatnak vetik alá ezeket, illetve minden alkalommal szermaradvány-vizsgálatot is végeznek, ami ilyen jelentős tétel esetén hosszadalmas művelet.

"Heves megyében is több méhészettől vettek mintát" - mondta el Bíró Péter káli méhész, megyei méhész szaktanácsadó. Az Egri Méhész Műhely Egyesület elnöke hozzátette: a hazai méhészek nem használnak antibiotikumot, korlátozottan csak speciális betegség esetén engedélyezett az alkalmazása.

Az ügy a Pannon Holding Kft. szarvasi telephelyén talált antibiotikum-tartalmú méze kapcsán robbant ki. Az elmúlt időszakban egyébként folyamatosan nőtt a méhészkedők száma. Míg 2008-ig a méhtartóké a megyében is csökkent, addig az elmúlt két évben megfordult az irányzat, és ma már Hevesben több mint ötszázan végzik ezt a foglalatosságot. Most elsősorban a piacon árusító méhészeket ellenőrzik, és a mézmintavétel mellett a címkézést, illetve a dokumentációt, egyebek közt a méhegészségügyi kiskönyv szabályszerű vezetését (a méhészetben elvégzett méhegészségügyi kezelésekről) is.

AGROLINE