Méz - A teljes hazai felvásárlás leállhat a magyar hatóságok idén meghirdetett szigora miatt
Kudarcba fulladtak a Vidékfejlesztési Minisztérium és a magyar méhészek tárgyalásai a múlt héten az úgynevezett ppb-vitában, emiatt viszont a felvásárlás helyzete teljesen bizonytalanná vált – értesült a Népszabadság.
A tárca élelmiszerláncok felügyeletért felelős államtitkára, Kardeván Endre országos főállatorvos a mézben kimutatható antibiotikum-szermaradványok (elsősorban a fertőzések megfékezésére széles körben alkalmazott sulfonamidok) ügyében nulla toleranciát hirdetett, hivatkozva egy uniós előírásra, pontosabban annak hiányára. Lapunknak a minisztérium a következő tájékoztatást adta az ügyben: „A jelenlegi közösségi jogi szabályozás nem határoz meg a mézben antibiotikum-maradványokra megengedhető legmagasabb értéket, így a hatóságok bármilyen kis mennyiségű antibiotikumot találnak a mézekben, nem tehetnek mást, kötelesek eljárni a termék előállítójával, illetve forgalmazójával szemben. Ez a szabály nemcsak Magyarországra, hanem az Európai Közösség minden tagállamára vonatkozik.”
Innentől kezdve viszont már csak mérőműszer kérdése, hogymit tekint a hatóság beavatkozásra okot adó eredménynek – egy nemrégiben Magyarországon is akkreditált berendezés kilogrammra vetítve 0,5 mikrogrammnyi (ez az a bizonyos ppb) mennyiséget is képes kimutatni. Ilyen kis dózistól viszont még a leggondosabb méhész sem képes mentesíteni az állományát, mivel ennyi szermaradvány egy szélfuvallattal is bekerülhet az akár kilométerekre levő állattartó telepről a „kaptárba”. A méhészek különösen azt furcsállják, hogy a sokkal nagyobb horderejű ügyekben az unióval szemben akár a „gazdasági szabadságharcra” is kész kormányzat éppen egy amúgy sem könyörtelen szigorúsággal kezelt kérdésben nem hajlandó engedményre a magyar gazdák érdekében. Márpedig Kardeván Endre kijelentette: „abból, hogy antibiotikum-szermaradvány egyáltalán ne lehessen a mézben, nem tudok engedni. Addig legalábbis, amíg ezt egy uniós rendelet ki nem mondja. Pillanatnyilag azonban tiltja. Enyhébb jogszabályt nem fogok azért létrehozni, hogy utána kétnaponta kelljen menni az Európai Bizottság elé. Csak akkor vagyok hajlandó kompromisszumra, ha lesz jogszabályi háttere.”
A helyzet furcsaságát jelzi, hogy amikor az idén februárban három ppb-vel felkerült a magyar élelmiszerbiztonsági rendszer gyorsriasztási listájára egy nagyobb tétel cseh méz, a brüsszeli illetékesek azt írták a vidékfejlesztési tárcának, hogy vegyék le onnan, mert a jelzett érték úgynevezett „beavatkozási akciószint” (tíz ppb) alatt van. A magyar hatóság azonban – lényegében az említett hivatkozással – nem teljesítette ezt a követelést. A szigorúságnak már van idei magyar áldozata is: az egyik legnagyobb hazai méhészet több tízmilliót érő áruját kellett a tavasz elején levenni a boltok polcairól, mert négy ppb szermaradványt talált benne a hatóság.
Tavaly október–novemberig semmilyen probléma sem volt a magyar méhészetekben antibiotikum-ügyben – magyarázta a helyzetet lapunknak Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) elnöke. Szerinte az unió tagországai eddig is úgy tartották be a hatályos jogszabályt, hogy a mézet vizsgáló laborok általában tíz mikrogrammos értékig mértek. Ennek az értékhatárnak több oka is van. Egyrészt, a méhek kezelésekor tiltott gyógyszert használó méhészek mézében tíz ppb-nél nagyobb mértékben jelenik meg a szenynyeződés. Ezen túl, ez az a méréshatár, amit még viszonylag kis mérési bizonytalansággal el lehet végezni, meg lehet ismételni. Ez az az érték, amit a mézkereskedők is saját telephelyükön meg tudnak mérni egy gyorsteszttel. De Bross Péter szerint igazából az a legfontosabb tényező, hogy ez egy olyan szennyeződési mérték, ami kizárja a fogyasztók egészségkárosodását. Egy jelenleg hatályos másik rendelet (470/2009/EK) ugyanis húsban, zsírban, májban és vesében, illetve tejben kilogrammonként a mézügyben emlegetett hallgatólagos sulfonamid-határérték tízszeresét (100 mikrogrammot) engedélyezi.
Reménykeltő lehetőség lehet a méhészek számára az a lapunk által múlt héten kapott brüsszeli információ, amely szerint az említett rendelet felülvizsgálatára még az idén nyáron – várhatóan a nyári szabadságolások (és a mézfelvásárlási főszezon) előtt, jú niusban – sor kerülhet. Ezt az értesülésünket a szaktárca úgy erősítette meg, hogy az Európai Bizottság az év elején valóban áttekintette az állatgyógyászati készítmények felhasználásának uniós rendszerét és ennek kapcsán a következő állásfoglalás született: „A bizottság a kaszkád rendszerben használt anyagok legmagasabb engedélyezett szermaradék-határértékeire vonatkozó szabályokat, valamint intézkedési referenciapontokat fog elfogadni. Ezek a szabályok megkönnyítik a forgalomba hozott termékek egész unión belüli összehangolt ellenőrzését, és ilyen módon javítják az EU jogi keretrendszerének világosságát és biztonságát.”
Márpedig a vizsgálati viszonyok megnyugtató rendezése nélkül az egész hazai méztermelés és -feldolgozás helyzete bizonytalanná válhat. Értesüléseink szerint a nagy felvásárlók egyelőre várakozó állásponton vannak, a termelők pedig a tavalyi időjárás okozta súlyos kiesések (az akácméznek csupán a szokásos harmada termett) idei ellensúlyozásában csak akkor reménykedhetnek, ha a jelenlegi magas árak mellett az ellenőrzés is legalább a tavaly érvényes rend szerint zajlik. A teljes „bekeményítés” ellen a 17 541 regisztrált méhészet többsége ugyanis semmit sem tud tenni. Márpedig ez jelentős exportbevétel-kieséssel is járhat. Hazánk a megtermelt méz 80 százalékát ugyanis exportálja. Bross Károly szerint méhészeti nagyhatalom vagyunk, nagyon sok mézet termelünk, mézfogyasztásunk viszont alacsony, 40 százalékkal elmaradunk az uniós átlagtól. Hazánkban mindössze hatezer tonna méz fogy el évente, a többit exportálni kell. Az idehaza elfogyasztott méz 4-5 százaléka import, de csak a hazánkban nem termelt mézeket (narancs-, eukaliptusz-, fenyőméz) hozzák be. Átlagos évben 20 ezer tonna mézet exportálunk, ez tavaly mindössze 14 400 tonna volt, aminek közel a felemég a 2009-es termésből származott.
Tisztuló kaptárviszonyok
Az elmúlt tíz évben sokat javult a helyzet a mézhamisítások terén. A folyamatos ellenőrzések és az áruházláncok igényessége mind jobban visszaszorítja az ügyeskedőket. Uniós csatlakozásunk óta, ha bármely méhész akár egyetlen kilogramm mézet is forgalomba hoz, szükséges az állatorvos által erre kiállított engedély, amit évente kell megújítani. Az állatorvos azon kívül, hogy ellenőrzi a méztermelés körülményeit, a termelés során kötelezően vezetni szükséges dokumentumokat is megnézi. Ez kiterjed például a méhészetben használt gyógyszerekre is.
NÉPSZABADSÁG