A kivitel tartja életben a libatartást

A belföldi fogyasztás kicsi, a forgalom Márton-napon tetőzik

Ki Márton napján libát nem eszik, egész évben éhezik – tartja az ősi mondás. A Márton-napi libaevésről a 12. század óta vannak feljegyzések, a szárnyas ugyanis ebben a késő őszi időszakban éri el ideális testsúlyát. A magyar libatartók fekete éve 2009 volt, a felvásárlási árak azonban ma is alacsonyak. A Négy Mancs támadásai súlyos pluszköltségekbe verték az ágazatot.

Évente mintegy 2,7-3 millió hízott libát, májlibát és 2,5-3 millió húslibát dolgoznak fel Magyarországon. Az ágazat aktuális helyzete már csak azért is stratégiai kérdés, mert több ezer család bevételét biztosítja, a takarmányiparral együtt pedig több tízezer munkahelyet jelent. A magyar libatartóknak a 2009-es volt a fekete évük, amikor mélypontra, a kilónkénti 3,8 euróról kettőre esett az eladási ár. Állatonként kétszáz-háromszáz forintos veszteséget szenvedtek el a termelők és a feldolgozók. A haszon a kereskedőknél csapódott le.

„Az idén a magas takarmányár nyomta rá a bélyegét az ágazat teljesítményére, de ősszel feljebb kúsztak az árak. Egy kilogramm élő húslibáért 540-550 forintot fizetnek a felvásárlók, a májliba kilogrammonkénti ára pedig hatszáz forintra rúg. Az árak ugyan lehetnének magasabbak is, de most nincs nagy panaszra okunk” – mondta lapunknak Papp Lajos, a Magyar Lúdszövetség elnöke. Kiemelte, a magyar liba kilencven százalékát exportáljuk, mivel csak a külföldi piacokon lehet olyan árat elérni, amely kifizetődővé tesz egy-egy gazdaságot. „A liba prémiumkategóriás terméknek számít, a magyar fizetőképes kereslet egyelőre nem versenyezhet a nyugatival. A hazai termelés öt-nyolc százalékát lehet csak belföldön értékesíteni. A húsliba főleg a német nyelvterületeken hódít, míg a hazai májliba Franciaországban kelendő. Minőségben verhetetlenek vagyunk, sőt a hízott libánál abszolút piacvezető Magyarország. A húslibánál Lengyelország a vetélytársunk” – ismertette Papp Lajos. A belföldi fogyasztásról szólva fontosnak tartotta megjegyezni, hogy annak jó része ilyenkor, Márton-nap környékén realizálódik. Hazánkban komoly hagyományai vannak a Szent Mártonhoz köthető szokásoknak. A Márton-nap jelentette ráadásul a paraszti év végét, a cselédek ilyenkor kapták meg évi bérüket és hozzá ráadásként egy libát.

Az elnök emlékeztetett arra is, hogy a Négy Mancs támadásai súlyos pluszköltségekbe verték az ágazatot. A militáns állatvédő szervezet miatt ugyanis át kellett alakítani az előállítás struktúráját. „A libafosztás drasztikusan visszaesett Magyarországon, de például a struktúra, a nevelés, hizlalás és tenyésztés módosítása pluszterheket rótt a magyar termelőkre” – jelentette ki Papp Lajos. A szélsőséges állatvédő szervezet részéről állandó támadásnak van kitéve a magyar liba- és kacsatenyésztés, erre a jövőben is fel kell készülni.

MAGYAR HÍRLAP