"Ellenszolgáltatás nélküli bevételszerző tevékenységnek" tekintik ágazati szakértők azt az élelmiszerlánc-felügyeleti díjat, amelyet a piaci szereplőknek a jövő évtől kellene megfizetniük a felügyeleti szervként működő Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MgSzH) számára. A tervezett intézkedés hátterében az áll, hogy a költségvetés központosítja az MgSzH bírságokból származó bevételeit, így azokat a hivatal ezentúl nem használhatja fel, de forrásokra továbbra is szüksége lenne. A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) indoklása szerint az új díjszedési rendszer arányosabb élelmiszer-gazdasági teherviselést valósítana meg, és - elsősorban a sertés- és a baromfiszektorban - mérsékelné az eddigi túlzott fizetési követelményeket. A tárca egyúttal a mostani hatósági és vizsgálati igazgatási-szolgáltatási díjak felülvizsgálatát és csökkentését ígéri, de szakértők szerint erre pillanatnyilag semmilyen jogszabályi garanciák nincsenek. Így az új élelmiszerlánc-felügyeleti díj élelmiszergazdasági szinten 8-10 milliárd forintos éves plusz kötelezettséget jelentene, miközben a kedvezményezettként megjelölt sertés- és baromfiágazat eddig csak 2-3 milliárdot fizetett. A szakmai érdekképviseletek sorra tiltakoznak a VM elképzelései ellen, mivel azokat a tárca előzetesen nem egyeztette, így "meglepetésszerűen" jelentek meg a jövő évi költségvetést megalapozó, parlamenthez benyújtott "salátatörvényben". Nem kizárt, hogy az ágazati szervezetek együttesen is fellépnek az új "adóként" értelmezett változtatási tervek ellen.
Az MgSzH élelmiszerlánc-felügyeleti bevételeinek garantálására szolgáló, éves díj az előző évi nettó árbevétel, vagy - természetes személyeknél - jövedelem 0,1 százaléka lenne, és azt a VM a teljes élelmiszergazdaságra - ide értve például a műtrágyaipart vagy az élelmiszer-kiskereskedelmet is - kiterjesztené. A tárca a szabályozási változtatásokat az arányosabb teherviselés megteremtésével indokolja, és egyúttal - főként a sertés- és a baromfiágazatban - a túlzottnak tartott hatósági és vizsgálati igazgatási díjak mérséklését, illetve azok számának csökkentését ígéri.
Szakértők ugyanakkor az eddigi díjak felülvizsgálatára ma semmilyen jogszabályi garanciákat nem látnak, mivel azokat nem a parlamenthez benyújtott salátörvény - amely az új felügyeleti díjat januártól bevezetné - tartalmazza. Ezért az új díjat úgy értelmezik, hogy az valójában az eddigi kötelezettségeken felüli, plusz terhet jelentene, és az MgSzH számára "ellenszolgáltatás nélküli bevételszerző tevékenységként" szolgálna. Egyes számítások szerint az "új adóként" is emlegetett díj a mezőgazdaságot legalább 1,5-2 milliárd, az élelmiszeripart és a kiskereskedelmet 2,5-2,5 milliárdos többlet befizetéssel sújtaná, az élelmiszergazdasági termékpályát pedig összességében 8-10 milliárd forinttal terhelné. A sertés- és a baromfiágazat viszont eddig 2-3 milliárd forintos éves összeget - például állatorvosi, húsvizsgálati és egyéb díjakat - fizetett, így az új élelmiszerlánc-felügyeleti díj a piaci szereplőkre a jövő évtől többszörös kötelezettséget róna.
A változtatási elképzelések mögött az áll, hogy a költségvetés központosítja az MgSzH bírságokból származó bevételeit, vagyis azokat továbbra is a hivatal szedné be, de már nem használhatná fel - közölték szakértők. Mivel azonban az MgSzH működéséhez forrásokra továbbra is szükség van, a kieső pénzeket az új élelmiszerlánc-felügyeleti díj pótolná, miközben a bírságok és az egyéb díjak miatti kötelezettségek is megmaradnának. Egyes információk szerint az MgSzH évi 28-29 milliárd forintból gazdálkodott az utóbbi időszakban, amelynek nagyjából 50-50 százalékát tette ki a központi támogatás, illetve a bírságokból és a szolgáltatási-igazgatási díjakból származó bevétel. A jövő évben - tették hozzá szakértők - az MgSzH "központja" mintegy 5 milliárdos költségvetési forrással gazdálkodhatna, de ez ma már nem összehasonlítható adat, mert a közelmúltban a hivatal megyei szervezetei az időközben létrehozott megyei kormányhivatalokba olvadtak be, így az azokra szánt állami összegek is itt "jelennek meg".
Az elmúlt napokban az ágazati szervezetek sorra tiltakoztak az új élelmiszerlánc-felügyeleti díj ellen, mivel az elképzeléseket a VM előzetesen nem egyeztette. Az agromonitor.hu információi szerint nem kizárt, hogy több érdekképviselet együttesen is fellép a kilátásba helyezett változtatások ellen. Egyes szakértők az új szabályozási koncepciót diszkriminatívnak is ítélik, mert a társas vállalkozásoknak nettó árbevétel, a természetes személyeknek a tényleges jövedelem alapján kellene fizetniük (és 8 millió forintos éves bevételig mentesülnének a díj alól). Emellett az új szabályozás a piaci szereplők adminisztrációs terheit is növelné, mivel minden év május 31-ig bevallási kötelezettséget írna elő. Az éves díjat két egyenlő részletben, július 31-ig és január 31-ig kellene leróni, a határidő utáni fizetést pedig késedelmi pótlék sújtaná. A meg nem fizetett díj és késedelmi pótlék adók módjára behatható köztartozásnak minősülne. Az elképzelések szerint a befolyt felügyeleti díj 10 százalékát kötelezően fejlesztésekre kell fordítani.
AGROMONITOR