Fehér vágásból drágább a hús

A szereplők az ágazat megtisztulását várják az új adórendszer bevezetésétől

A mezőgazdaságban a fordított áfafizetési szabályok tervezett bevezetését jelentette be hétfőn Orbán Viktor miniszterelnök a parlamentben, aki ezzel az ezt korábban javasló lobbiszervezeteket is meglepte. Az elképzelésről egyelőre maguk az érintett ágazatok képviselői is keveset tudnak, bár információink szerint előzetesen a Nemzetgazdasági Minisztérium illetékesei meghallgatták a Vidékfejlesztési Minisztérium érveit is.

Ezekből csak annyi szivárgott ki, hogy a terv lényege: a mezőgazdasági termelő, és talán az elsődleges feldolgozó nem fizet áfát, a forgalmi adó csak később jelenik meg az élelmiszerláncban.

A Népszabadság által megkérdezett szakértők szerint a fordított áfafizetés csak a visszaélési formák egy része ellen lenne hatásos, például a gabonakereskedelemben ismert, export nélküli visszaigénylés kiküszöbölésére. (A kereskedő a terméket azzal veszi át, hogy külföldre értékesíti, így az áfát nem itthon, hanem a célországban kell megfizetni, az áru azonban végül belföldön talál gazdára.) Ugyanakkor a hús-, bor- vagy kertészeti piacon ismert trükkökkel szemben – miszerint számla és minden egyéb dokumentum nélkül mozog az áru a termelők, feldolgozók, kiskereskedők között –, nincs sok hatással. Azt sem tartották viszont kizártnak, hogy ezzel a nettó átadási árak emelkednek, ami a fogyasztói árak növekedésével is járhat.

Pontosan nem tudni, hogy a költségvetés mekkora összeggel lehet gazdagabb, mert a korábban megszellőztetett áfacsalások összege nagyjából évi százmilliárd forint lehet. Éder Tamás, az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségének (Éfosz) elnöke szerint az új rendszer a fiktív számlák, vagy az egy-egy üzlet után a be nem fizetett áfát visszaigénylő, majd fantomizálódó vállalkozásokkal szemben hozhat eredményt. Vagyis azt a kört számolná fel, amelyik eleve a költségvetésnek járó áfa eltulajdonításában érdekelt.

Viszont a fordított áfafizetési szabály önmagában nem csökkentené azokat a visszaéléseket, amelyek során az árut előállító, feldolgozó vagy a vele kereskedő eleve nem akar semmiféle közterhet fizetni. Egyedül a fogyasztóval osztoznak az elcsalt áfán, vagyis a legális piacot megzavarva, olcsóbban adják az élelmiszert.

Egyelőre az is kérdéses, hogy a kormány az új adózási módszert mely mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékkörre terjesztené ki. Egyelőre csak annyi tűnik biztosnak, hogy mezőgazdasági termékekről lehet szó.

Ilyen lehet a gabonaágazat, ahol a feldolgozókat, kereskedőket tömörítő Gabonaszövetség régóta szorgalmazta a fordított áfa bevezetését. Pótsa Zsófia főtitkár elmondta: sok múlik azon, hogy kormány „meddig” akarja a terményt 0 százalékos áfakörben tartani, mert ha például csak a kiskereskedelmi forgalomban megjelenő zacskós liszt után fizetne a gyártó áfát, akkor sokat tisztulna a piac, hiszen a termelők, malmok és a sütőipar számára nem jelentene előnyt, ha áfamentesen üzletelhetnek.

A főtitkár szerint a tervezett változások felszámolhatnák azokat a csaló exportőrvállalkozásokat is, amelyek a 25 százalékos áfát visszaigényelték, miközben az áru nem lépte át az országhatárt. Bár az utóbbi időben sokan lebuktak, de a tevékenységük nagyságára jellemző adatként említette a 2009-es hivatalos repcestatisztikát: a növényből 570 ezer tonna termett, ebből itthon 200 ezer tonnát használtak fel, míg exportra 700 ezer „jutott”.

Mártonffy Béla, a FruitVeb Magyar Zöldség, Gyümölcs Terméktanács és Szakmaközi Szövetség elnöke úgy véli, hogy az ágazat szempontjából kedvező hatás csak akkor várható, ha a forgalmazói jogosítványok megszerzését bejelentéshez kötné a kormány. Sákán Antal, a Magyar Sertéstartók Országos Szövetségének elnöke szerint a fordított áfa fizetésének tervezett bevezetése nehéz helyzetbe hozza az állattartókat, ha nem vonatkozik az általuk beszerzett anyagokra is.

Hiába kerül ugyanis az ólból áfamentesen a sertés a feldolgozóba, és hiába kapják áfamentesen a gabonát, ha a tápért, gyógyszerért, villanyért, vízért, szenny vízelhelyezésért forgalmi adót kell fizetni, s ezt csak később igényelhetik vissza, s ezt késve fizeti meg a költségvetés. Sákán Antal ezek után nem tartotta kizártnak, hogy az egyre tisztuló húspiacon 15-20 százalékos fogyasztóiár-emelést indukálhat a tervezett módszer.

Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára szerint az adócsalások nagy része nem érinti a nagy áruházláncokat és hipermarketeket, ugyanis ezek mindig adnak számlát beszállítóiknak. A főtitkár úgy véli, hogy a hazai élelmiszer-ágazat nehéz helyzetén a fordított áfa csak részben segít, az igazi megoldást az jelentené, ha ehhez a 25 százalékos áfa mértékének csökkentése párosulna.

NÉPSZABADSÁG