Azonos árrést kell alkalmazni augusztus elejétől az üzleteknek a hazai és a külföldi tej esetében: a legtöbb szupermarketben a magyar tej kárára mért eddigi 50-100 forintos különbség 15-20 forintra csökkent. A legolcsóbb literes külföldi UHT tejet a Tescoban láttuk 135 forintért, míg a legolcsóbb hazai tejet a CBA kínálja 139 forintért.
Elsöprő többséggel szavazta meg az országgyűlés a tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló törvénymódosítást, amely új rendelkezésként megtiltotta a diszkriminatív árazást. Az augusztus elején hatályba lépett jogszabályváltozással kiküszöbölhető, hogy a kereskedők azonos termékeknél más árrést alkalmazzanak a magyar, illetve a külföldi áruknál.
A tilalom többek között a tej árazásánál fontos, ugyanis az egymással versengő láncok becsalogató termékként tekintettek a tejre. Legfőbb céljuk, hogy a konkurenciánál olcsóbban adják azt remélve, hogy ez beviszi hozzájuk az embereket, akik ezáltal a többi terméket is náluk veszik meg. Ennek érdekében az importtejet minimális, 1-4 százalékos árréssel adták el, vállalva, hogy veszteség keletkezik rajta. Ezzel szemben a magyar tejeknél 20-40 százalékos volt az eddigi haszonkulcs, hogy az importtej beszerzésével járó költségeket a magyar termékeken behozzák.
Eltérő gyártási költségek
A Rókusi körúti Tescoban sok vásárló kosarában láttunk egész karton tejet: kivétel nélkül a külföldit vitték. Nem csoda: a legolcsóbb tejek közt még mindig 64 forint a különbség a külföldi javára. A makkosházi Lidlben ez csak 20 forint. Azonos árrés mellett mitől olcsóbb az import? A Terméktanács szerint komolyabb technológiai különbség nincs a feldolgozók között, és a nyerstej felvásárlási ára is közel azonos, a gyártás költségei azonban eltérnek. Az energiaár, a dolgozók bére és adója között vannak nagyobb különbségek, és az is számít, kinek mi a fő profilja. Amely cégnek nem a dobozos tej a fő terméke, az nagyon olcsón is hajlandó megválni tőle – ezzel újra képes letörni a hazai árat.
– A törvény augusztusban lépett hatályba, az azóta eltelt két hét tapasztalataiból még korai lenne következtetéseket levonni. Azt viszont érzékeljük, hogy a korábbi elég nagy, akár 50-100 forintos különbség jelentősen, 10-20 forintra csökkent egyes esetekben – kommentálta a diszkriminatív árazást tiltó törvény eddigi hatásait a Tej Terméktanács. A Coop nagyáruházban lévő üzletében megállapítottuk: a magyar Farmer valóban közelít a Tátra felé.
A szegedi székhelyű Sole-Mizo Zrt. tejének literje csak 15 forinttal volt drágább a cseh gyártmánynál. A legolcsóbb magyar UHT már verte szlovák riválisát: az Euromilk literje 16 forinttal volt drágább a hazainál. A vásárlók ottlétünk alatt kivétel nélkül magyar tartós tejet tettek kosarukba, pedig a külföldi sokkal jobban szem előtt volt a boltban. – Eddig is előnyben részesítettem a magyar tejet, de a 30-50 forintos árkülönbség sok volt. 15 forintot azonban még én is kibírok, ha ezzel a hazai termelőket tudom támogatni – mondta a nyugdíjas Kispál Józsefné.
A magyar tulajdonban lévő CBA élelmiszerlánc még a törvénymódosítás előtt kijelentette, hogy az elkövetkezendőkben nem vásárolnak külföldi UHT tejet. A CBA Cent szegedi áruházában ennek ellenére láttunk szlovák dobozost, amelynek ára hajszálpontosan megegyezett a legolcsóbb magyar tej árával: mindkettőt 139 forintért árulják. – Külföldi tejből elég sok volt raktáron: ezeket lehet látni üzleteinkben. Amennyiben a magyar termelőktől azonos feltételek mellett tudjuk megvásárolni a tejet, a jövőben sem szándékozunk importot venni. A nyár tejeladás szempontjából szolid, a szeptemberi iskolakezdéssel nő meg a forgalma. Csak akkor térünk vissza a külföldi tej forgalmazására, ha itthon ellátási nehézségek adódnának, vagy jelentős árkülönbség alakulna ki a külföldi javára – mondta lapunknak Fodor Attila kommunikációs igazgató.
AGROLINE