Legalább a kenyér nem drágul idén

Péter-Pál napja a hazai búzaföldeken az aratás hivatalos kezdete. Idén közepes mennyiségre, de jó minőségre számítanak a gazdák. A fogyasztók is fellégezhetnek, mert ha csak drámai változások nem következnek be, akkor a liszt ára nem emelkedik, a forint is stabilizálódik, és a kenyér sem drágul.

Lesz elegendő kenyérnek való az idén is - állítják a szakemberek. Sem a fagy, sem az aszály, sem a viharok nem okoztak helyrehozhatatlan károkat a búzatáblákban. A liszt ára hónapok óta nem emelkedett, s ha nem történik valami drasztikus változás a hazai és a nemzetközi piacokon, erre nem is kell számítani. A vásárlóknak legalább a kenyér miatt nem kell majd mélyebben a zsebükbe nyúlniuk.

Az 1,1 millió hektárról mintegy 4-4,2 millió tonna búzát takaríthatnak be a gazdák. A hazai felhasználás 2,2-2,3 millió tonna. Ebből átlagosan 1,2 millió tonnát őrölnek meg a malmok - nyilatkozta a Népszavának Lakatos Zoltán, a Magyar Gabonaszövetség elnöke. Utalt arra, hogy a 2010-2011-es termést jelentősen károsította a fuzárium, erre most nem kell számítani. Az állattartók 700-800 ezer tonna takarmánybúzát etetnek fel a jószágokkal. Exportra is jut majdnem 2 millió tonna gabona. Az európai piacokon többnyire minőségjavításra vásárolják a magyar búzát. A gabonát elsősorban Olaszországban, Németországban, Ausztriában és Boszniában értékesítik. A rövid szárnak köszönhetően a táblákban nem fekszik le a gabona, ami megkönnyíti az aratást, csökkenti a szemveszteséget. A minőséget csak az ronthatja, ha júliusban néhány napos eső áztatja a még lábon álló kalászokat.

A liszt ára azért sem emelkedik, mert a jelenlegi tonnánként 52-53 ezer forintos jegyzési árfolyamot egyelőre semmi nem mozgatja. A malmok közötti verseny is korlátozza a liszt árának emelését.

A világ búzatermése elérheti 2012-ben a 670 millió tonnát, ami jó közepesnek számít, de a raktárakban még mindig legalább 180 millió tonnás átmenő készletet tartanak nyilván. A régióban, Ukrajnában és Romániában a vártnál kisebb lesz a termés. Keleti szomszédunknál a tavalyi 7,4 helyett várhatóan legfeljebb 5,6 millió tonna búza terem. Ez jelentős értékesítési lehetőségeket teremthet a magyar termelők számára - jegyezte meg Lakatos Zoltán. Az oroszok főleg Észak-Afrikában, Dél-Európában adják el a búzájukat.

Az árak stabilaknak tűnnek, ám ha az olajár továbbra is lejtmentbe csúszik, a spekulatív tőke ismét felfedezheti az élelmiszereket, a búzát is. Volt már erre példa 2007-2010 között, amikor indokolatlanul magasak voltak a gabona árak.

Kaszától a GPS-es kombájnig

Magyarországon az 1960-as évek közepéig, végig arattak még kaszával a búzaföldeken. Akkor vette át végleg a kézi szerszám és a cséplőgép helyét a korban korszerűnek számító kombájn. Az idősebbek még emlékezhetnek az aratóbrigádok versenyére, ki vág többet, gyorsabban. Akkoriban a szemveszteséggel kevesebbet törődtek. Annál is kevésbé, mert a beszolgáltatási kötelezettség miatt amúgy sem maradt sokáig a parasztoknál, de az erőszakkal verbuvált termelőszövetkezeteknél sem az "élet"- ahogy a népnyelv hívta a búzát.

A modern gépek megjelenéséig országosan az árpa, őszi búza betakarításával 300-400 ezer ember foglalkozott, egy átlagos faluban 80-100 család, de még napszámosok is besegítettek - idézte a múltat Raskó György agrárközgazdász, mezőgazdasági termelő. A kaszás után járt két marokszedő, de a cséplőgépnél is többen dolgoztak, hiszen volt, aki "etette" a gépet, más zsákolta a gabonát, de a vízhordók is gyarapították a létszámot. Az aratást Péter-Pál környékén kezdték és augusztus 20. táján tették le a kaszát. Az aratás eltartott 40-50 napig.
Ma a búza betakarítása két-három hét alatt befejeződik. Egy átlagos, 2000 lelkes faluban 40-50 embernek ad munkát az aratás, kombájnostól traktorosig, a szárító-tisztító kezelőig. Napjainkban összesen nem több, mint 40 ezer ember learatja az ország búzáját, sokmilliós, számítógép-vezérelt kombájnokkal - tette hozzá Raskó. Az 5,5 millió tonna árpa, búza piaci értéke eléri az 1 milliárd eurót, vagyis a 300 milliárd forintot.

Újra hódít a kovász

A hagyományos ízekkel igyekeznek a pékek szélesíteni a kínálatukat, mert a fogyasztás csökkenését a sütőipar is megérezte, annak ellenére is, hogy ez az alapvető élelmiszer a kedvező 18 százalékos áfa körbe tartozik. Tavaly egy magyar átlagpolgár 72-73 kiló kenyeret és 12-13 kiló süteményt evett, idén talán még ennyi sem fogy majd. A liszt árának emelkedésére a pékek sem számítanak, igaz, túl vannak már a kormány "ajándékán", a minimálbér és a kötelező bérminimum emelésen. Ez azért érintette érzékenyen az ágazatot, mert a munkavállalók 80 százaléka minimálbérért dolgozik. A bérköltségek növekedése sem biztos, hogy tovább apasztja a vásárlók pénztárcáját, ha a forint megőrzi erejét a dollárral szemben és nem emelkedik az energiahordozók ára, illetve a sütőiparban használt import anyagok ára sem.

A legnagyobb mennyiség a félbarna, illetve az úgynevezett normál fehér kenyérből fogy, de egyre keresettebbek a kizárólag természetes anyagokkal készülő termékek - említette lapunknak Werli József, a Magyar Pékszövetség szakmai főtitkára. Néhány napja már a Magyar Élelmiszerkönyvbe is felvettek több ilyen természetes anyagok felhasználásával sütött terméket, köztük két, kovászos technológiával készülő kenyeret, illetve különféle péksüteményeket, kalácsokat és újra felbukkant a fonott mákos, a barches is. A szakember elismerte, ezek a sütőipari termékek 20-25 százalékkal drágábbak a "gyáriaknál", de az ár-érték arány mellettük szól, hiszen például ezek a kenyerek három-négy napig frissek maradnak.

Közpénzekért cserébe elpergetett szemek

A Rákosi-diktatúrában megalakított termelőszövetkezetekből csak három dolog hiányzott: a pénz, az eszközök és a szakértelem. Ezzel magyarázhatóak a mai szemmel már igen alacsony átlagtermések. Az viszont már komolyabb indoklásra szorul, hogy miért volt képes a magyar mezőgazdaság az 1980-as években jóval több gabonát, így búzát is termelni, mint az elmúlt években. Ugyanis míg 1985-89 között az átlagos évi gabonatermés elérte a 14,7 millió tonnát, addig 2007-2011 között ez 13,2 millió tonnára csökkent, vagyis 5 éves átlagban 1,5 millió tonna gabona "tűnt el". A kalászosok esetében ez 7, illetve 5,5 millió tonna, ha csak a búzát vesszük, akkor 5,9 millió tonnás átlagról 3,9 millió tonnára zuhant az átlagtermés.
A drámai visszaesésben szakemberek szerint jelentős szerepet játszott, hogy 25-30 ezer gazda csak a földalapú támogatásra kacsingatva termel, ezért nem igazán törődik a vetőmag minőségével és nem költ műtrágyára, növényvédelemre sem. Így a professzionális gazdaságok hektáronként 6 tonna búzát is betakarítanak, míg sok termelő a 4 tonnát sem éri el.

AGROLINE