Sokan éheznének hazánkban, ha lezárnánk a határokat, s nem engednénk beáramolni az import élelmiszert, mert agrárországként képtelenek vagyunk kielégíteni a belső fogyasztást – mondta tegnap Orsolyák Zoltán, a Magyar Gasztro Térkép Klaszter elnöke. Kardeván Endre szakállamtitkár szerint közös érdek, hogy biztonságos élelmiszerekkel, belföldi alapanyagok felhasználásával lássuk el a magyar lakosságot.
A honi élelmiszer-kereskedelem élénkítése, a magyar termékek piaci szerepének erősítése, a hazai termelők áruinak bejuttatása a nemzetközi áruházláncokhoz és a nem tisztességes „árfelhajtó” tényezők kiszűrése a legfőbb célja a Magyar Gasztro Térkép Klaszternek, amelyet tizenkét, a magyar élelmiszerpiacban érdekelt szervezet alakított meg tegnap. A klaszterben nemzetközi élelmiszerláncok, közepes és nagyvállalatok, civilszervezetek, gazdaszövetségek és éttermek működnek együtt. „A szakmai összefogás megpróbálja felölelni a hazánkban működő, az élelmiszer-gazdasághoz kötődő vállalkozások, egyéni termelők összességét, így gasztroláncokat éppúgy, mint multikat” – magyarázta Orsolyák Zoltán. A Magyar Gasztro Térkép Klaszter elnöke kijelentette: sokan éheznének Magyarországon, ha lezárnánk a határokat és nem engednénk hazánkba áramlani az import élelmiszert, mert agrárországként képtelenek vagyunk kielégíteni a belső fogyasztást. „A hazai éttermekben még ma is azt tapasztaljuk, hogy argentin marha és új-zélandi birka kerül az asztalokra.
Miért? A hazai élelmiszer versenyképességét rontja, hogy sok esetben drágább az importnál, a termelők nem tudják garantálni a kezdeti minőséget, és képtelenek dokumentumokkal igazolni a termék származását” – fogalmazott Orsolyák Zoltán. Szerinte jelenleg a vendéglátóipar van a legmélyebb recesszióban, miután a tizennégyezer működő melegkonyhás étkezdéből mindössze ötezer életképes. Kardeván Endre, a vidékfejlesztési tárca államtitkára hangsúlyozta: közös érdek, hogy az ország, főleg belföldi alapanyagok felhasználásával, képes legyen ellátni a magyar lakosságot biztonságos élelmiszerekkel. „Olyan világban élünk, ahol már nem az alapanyag-termelés jelenti a kitörést, hanem a magasabb hozzáadott értékű, regionális tulajdonságokat is magában hordozó feldolgozott élelmiszerek az igazán piacképesek. A hazánkban megtermelt agrártermékeknek a feldolgozás jelenti az elsődleges értékesítési lehetőséget” – mondta Kardeván Endre. Kiemelten fontos feladatnak nevezte a magyar termékek piaci pozíciójának erősítését, a termelők fejlődésének biztosítását és a hagyományos, kiemelt minőségű termékek előállításának ösztönzését.
Bereczki Zsolt, a klaszter ügyvezetője kiemelte, a magyar alapanyagok és feldolgozott áruk kereskedelmének megkönnyítése érdekében létrehozott klaszter éves tagdíja hatezer forint a kisboltoknak, az éttermeknek és termelőknek tizenkétezer forint, míg a gyártó cégeknek százezer forintos éves díjat kell fizetniük.
MAGYAR HÍRLAP