Nagyobbat harap a kormány: kiterjesztik a chipsadót

"Próbálunk olyan, egészségteherrel járó termékeket bevonni a körbe, ahol a termék fogyasztása és a betegség kialakulása közötti kapcsolat egyértelmű" – magyarázta a chipsadó kiterjesztését Szócska Miklós. Piaci szereplők szerint viszont a kabinet csak azért bővítené az adóköteles termékek körét, mert ahogy tavaly, úgy valószínűleg az idén sem folyik be annyi a költségvetésbe, amennyit betervezett.

Módosítaná a kabinet a népegészségügyi termékdíjat. A napokban benyújtott törvényjavaslattal egyelőre csak azokra a trükkös energiaitalgyártókra terjesztené ki a chipsadót, melyek tavaly ősszel, az új közteher bevezetésekor kivonták a koffeint a termékeikből – ilyen volt például a Hell, amelyben teobromin váltotta fel a koffeint. A kormány válaszul a termékek metilxantintartalma után vetné ki az adót, mivel a koffein és a teobromin, illetve a hasonlóan stimuláns teofillin is metilxantinszármazék. Ezzel azonban még valószínűleg nem ért véget a chipsadóval terhelt élelmiszerek körének bővítése.

Hamarosan nyilvános lesz, milyen új termékekre vetné ki a kormány a népegészségügyi termékadót – mondta nemrég Szócska Miklós államtitkár a Hír TV Rájátszás című műsorában. Szócska a kevés konkrétum között megemlítette az energiaital-gyártókat, ám utalt arra is, hogy további új termékek, termékcsoportok is adókötelesek lesznek. „Próbálunk olyan, egészségteherrel járó termékeket bevonni a körbe, ahol a termék fogyasztása és a betegség kialakulása közötti kapcsolat egyértelmű” – fogalmazott.

Piaci szereplők szerint viszont a kabinet csak azért bővítené az adóköteles termékek körét, mert ahogy tavaly, úgy valószínűleg az idén sem folyik be a chipsadóból annyi a költségvetésbe, amennyit betervezett. Tavaly ötmilliárd forintot vártak ebből a tételből, az idén már húszmilliárddal számol a költségvetés. Ehhez képest a Nemzeti Adó- és Vámhivatal összesítéséből kiderül, hogy tavaly október óta mindössze kilencmilliárd forint csorgott. A vártnál jóval kisebb bevétel oka, hogy a gyártók, ahol csak lehet, kihasználták a törvény kínálta kiskapukat. Így például még a jogszabály hatálybalépése előtt jókora készleteket spájzoltak be az amúgy is sokáig elálló termékekből, vagy csökkentették egyes készítmények só- vagy cukortartalmát, de több cég helyettesítő termékekkel cserélte le a cukrosabb vagy sósabb termékeit. Elvileg tehát részben teljesült a kormányzat azon szándéka, hogy visszaszorítsa az egészségtelennek tartott ételeket, csakhogy az ebből várt bevételt a kabinet már elígérte az orvosok fizetésemelésére.

Nem véletlen, hogy alig száradt meg a tinta a népegészségügyi termékdíjról szóló törvényen, a Vidékfejlesztési Minisztériumban már lázas ötletbörze indult, milyen termékeket lehetne még megadóztatni. Kardeván Endre államtitkár egy fórumon a transzzsírokat tartalmazó termékeket (elsősorban a margarinok tartoznak ide) említette, de úgy tudni, a kávét is megsarcolta volna a kabinet. A chipsadó novemberi módosításakor ezek helyett az alkoholos üdítőkkel és az ízesített sörökkel bővült a kör. Közben a chipsadó által leginkább érintett édesiparban több cég is bejelentette, hogy az adó miatt áremelésre és leépítésre kényszerül, vagy legalábbis erre hivatkozva voltak elbocsátások.

A kabinet akkor nem egyeztetett az érintettekkel, ám most úgy tudni, hetekkel ezelőtt az élelmiszergyártók képviselői találkoztak Szócska Miklóssal, akitől azt az ígéretet kapták, hogy az idén már nem várható a chips adó kiterjesztése. A gyártók most attól tartanak, megint csak az utolsó pillanatban tudják majd meg, hogy milyen új termékekre vetik ki az adót, akárcsak a tavalyi bevezetéskor, amikor a szeptemberi hatálybalépés napján adta ki az illetékes szaktárca a törvény végrehajtási rendeletét, amelyből kiderült, tulajdonképpen mire és mennyit is kell fizetniük.

Az utóbbi napok kormányzati megszólalásai nyomán megkerestünk több vezető élelmiszer-ipari szakembert, hogy tudnak-e arról, a kabinet milyen termékeket tenne adókötelessé, ám jobbára csak tippeket hallottunk. Az „adóesélyes” termékek között első helyen szerepel a transzzsírt tartalmazó termékek köre: a margaringyártók tavaly megúszták ugyan az extra terhet, ám arra nincs garancia, hogy most ne kerüljön sor rájuk. Felmerültek ötlet szintjén az étrendkiegészítők, amelyek takaros, több tízmilliárdos piacot tudnak magukénak, ám például a vitaminkészítményeknél furcsán venné ki magát, ha népegészségügyi elvárásokra hivatkozna a kabinet. Volt olyan – optimista – vélekedés is, amely szerint a kormány csak a már hatályos chipsadótörvény ellentmondásait, logikai kuszaságait simítaná el.

Annyi biztos, hogy nehéz egységes rendszert találni a jogszabályban, hacsak azt nem, hogy az erősebb lobbierejű gyártók megússzák a chipsadót, míg a gyengébb érdekérvényesítők nem. Emlékezetes, hogy eredetileg a chipsadó „hamburgeradónak” indult, a kormány a gyorséttermi ételeket vette volna célba. A húsipar – és egyes hírek szerint a vendéglátóipar – fellépésére a kabinet hamar letett erről a tervéről. Így viszont a Magyarországon a legtöbb elhalálozást okozó szív- és érrendszeri betegségekért a főbűnösnek tartott zsír nem szerepel az egészségre károsnak tartott alapanyagok között. Sőt, az élelmiszerszakma nagy derültségére – már akinek van még kedve vigadni –, Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter nemrégiben arról is elmélkedett, hogy a zsírszalonnát érdemes lenne alacsony áfakörbe sorolni, mivel az „népszerű népélelmiszer”. Azt is érdemes megjegyezni, hogy miközben a kabinet a viszonylag alacsony alkoholtartalmú ízesített sörökben és az enyhén alkoholos üdítőkben látja a közegészségre leselkedő veszélyt, addig adómentessé tette a házi pálinkát. Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára úgy fogalmazott: a törvény célja jó, ám a törvényhozóknak az egészségvédelmi, az iparvédelmi és a bevételi szempontokat nem sikerült összehangolniuk, egyik sem teljesült maradéktalanul.
Aránytalanságokat teremt a javaslat

Élesen bírálta a most benyújtott törvényjavaslatot a Hell Energy. A társaságnál elmondták: elvben egyetértenek az egészségvédelmi szándékkal, ám a javaslat súlyos aránytalanságokat teremt a különböző termékek között. Így szerintük méltánytalan helyzetet idéz elő az, hogy az üdítőital-piacon hatszázalékos részesedést magukénak tudó energiaitalos cégeknek kétszer annyi adót kell fizetniük, mint a többi üdítőitalgyártónak összesen. A Hell szerint a most benyújtott módosítás nyomán történő adó- és áremelést a piac nem bírja ki, tovább csökken az amúgy is visszaesett energiaital-fogyasztás, akár hatvan százalékkal is csökkenhet a vállalkozások forgalma.

NÉPSZABADSÁG