Közel-Keletre folyik a magyar tej

Megtorpanni látszik a nyerstej termelői árának január óta tartó óvatos emelkedése. Az Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI) legfrissebb tejpiaci jelentése szerint márciusban a termelői árak átlagosan 68 forint körül alakultak kilogrammonként és már csak 0,4 százalékkal növekedtek az előző hónaphoz képest.

Bár az elmúlt hónapokban enyhült némiképp az európai túltermelés és hozzávetőleg két százalékkal emelkedtek az uniós termelői átlagárak, a magyar exportárak mintegy három százalékkal, kilogrammonként 66,9 forintra estek február óta és elmaradnak a belföldi áraktól is.

Változott az exportálók összetétele is: a feldolgozói nyerstejkivitel 19 százalékkal esett vissza, miközben a termelői és kereskedői export egy hónap alatt 11 százalékkal bővült. Ennek hátterében a némiképp mérséklődő hazai feldolgozói felvásárlás mellett az áll, hogy a termelőket közvetlenül keresik meg román, szlovén vagy olasz feldolgozók. Ez a tendencia számos kockázattal és bizonytalansággal jár és eddig az exportáradatok nem támasztották alá egyértelműen a pozitív hatását, főleg ha azzal a biztonsággal számolunk, amit egy hazai feldolgozóval szerződve el lehet érni - mondta a Napinak Kovács László, a Tej Terméktanács elnöke.

Az AKI jelentése azonban több meglepő tendenciát is jelez, ami a magyar tejpiac mélyreható átalakulására utal. Egyrészt 2009-ben is folytatódott a termeléscsökkenés, a túltermelési válság miatt számos kisebb termelő kényszerült felhagyni tevékenységével és több nagyobb gazdasági társaság is kénytelen volt csökkenteni állományát. Az Európai Bizottság adatai szerint a 2009-2010-es kvótaévben ismét jelentősen csökkent a Magyarország számára megállapított éves kvóta kihasználtsága: 84 százalékról 76,4 százalékra. Tavaly decemberben a szarvasmarha-állomány stagnált, ezen belül a tehénállomány 4 százalékkal csökkent 2008-hoz képest. Egyértelműen nőtt a hét százalékkal csökkenő számú tejhasznú tehenek rovására a húsmarha és a kettős hasznosítású fajták tartása.

Mindeközben az AKI statisztikai osztálya szerint az ország folyadéktej-készlete több mint háromszorosára, a savanyított termékeké másfélszeresére emelkedett 2009 végére. Igaz, előbbit főleg a szlovák és cseh uht-tejek importja és a belföldi értékesítés 20 százalékos csökkenése okozta. Ennek némiképp ellentmond a Nielsen piackutató által a tejfogyasztás 2009-es bővüléséről nemrégiben közzétett jelentés. Az eltérés abból adódhat, hogy egyrészt az AKI csak a 2,8 százalékos zsírtartalmú uht-tejek értékesítését figyeli, vagyis arról nincsenek adatai, hogy a spórolás érdekében mennyivel ugorhatott meg a 1,5 százalékos zsírtartalmú tejek forgalma, ahogyan arról sem, hogy a termelői közvetlen értékesítés keretében mennyi tej fogyott. Márpedig ez utóbbi is jelentős mennyiségű volt tavaly - mondta Kovács László.

Élénkülni kezdett az export is: a sajt és túró kivitele januárban 64 százalékkal bővült, a joghurté 4, míg a tejfölé már 38 százalékkal ugrott meg 2008 januárjához viszonyítva. Utóbbit főleg Romániába exportáljuk, de az uht-tej és egyéb tejtermékek esetében is egyre inkább felértékelődik a Balkán. A feldolgozók csak lassan tudják visszafoglalni a belföldi piacot, ezért a túlélés érdekében próbáljuk a feldolgozott termékek exportjával kompenzálni a piacvesztést - mondta Kovács. A balkáni tejhiány enyhítése mellett lényegében az 1960-as évek mediterráneumbeli piacait igyekeznek újra kiépíteni a magyar feldolgozók, az adatok alapján nem is sikertelenül. Az elnök szerint ennek a törekvésnek egyelőre kedvez a forint-euró árfolyam, de további erősödést vagy hazai adóterhelést, illetve banki, exportbiztosítási költségnövekedést már nem viselnének el a cégek. A Közel-Kelet óriási lehetőségeket kínál a gyártóknak, és még mindig érződik a dán prófétarajzok miatti Nyugat-Európa-ellenesség, amit a javunkra fordíthatunk - tette hozzá Kovács László.

NAPI GAZDASÁG