A minőségi magyar élelmiszerek eddiginél is kiterjedtebb, erősebb védelmét sürgetette keddi budapesti sajtótájékoztatóján Karsai József MSZP-s országgyűlési képviselő, Battonya polgármestere.
Karsai József elmondta, hogy a magyar élelmiszerek az Európai Unióban a legbiztonságosabbnak tekinthetők, ugyanis  nyomon követhetőségük a szántóföldtől a fogyasztó asztaláig  garantált. Ez szerinte a más országokban előállított élelmiszerek  esetében nem mindig mondható el; példaként a dioxinos ír sertéshús  esetét említette.
Karsai József szerint a magyar élelmiszereknek az eddiginél  nagyobb védelmet kellene kapniuk a belföldi piacon. Közölte: az  élelmiszerek szabad áramlása az unión belül nem mindig előnyös. A képviselő kitért arra, hogy Magyarországon különféle  hulladékból eredő tápanyagokat nem lehet bekeverni a takarmányba, ám  ez nem mindig igaz más országokra, például az elhasznált sütőolaj  esetében. Emellett a trópusi országokból származó takarmányok  tisztasága is sokszor megkérdőjelezhető, mivel az egzotikus növények égetése során, amikor földműveléshez alkalmas területet nyernek, az  illóolajok miatt gyakran dioxinos hamu kerül a talajba, és  évtizedekre fertőzötté teszi.
Karsai József beszélt arról is, hogy a magyar gabonatermelők  jelentős hányada jelenleg az alacsony ár miatt nem tudja eladni  készleteit reális piaci áron. Ezért szorgalmazta, hogy induljon meg  az állami készletezés, és vásároljon fel az állam jelentős  mennyiségű, mintegy 200 ezer tonna gabonát.
Ez álláspontja szerint jelentős lökést adhatna a piacnak, mivel  így megemelkedne a jelenleg igen alacsony, mintegy 22 ezer forintos  tonnánkénti kukoricaár. Emellett hathatósabban kellene ellenőrizni a  közraktározás körülményeit is annak érdekében, hogy ne fordulhasson  elő, hogy egy-egy termelő több közraktárban is elhelyezi ugyanazt a  készletet.
A képviselő szerint abban is segíteni kellene a különböző  feldolgozó cégeket, hogy ne csak egy-két havi árumennyiséget  tudjanak tárolni, hanem a teljes feldolgozási szezonra szükséges  árumennyiséget. A magyar gazdálkodókat segíteni kellene abban, hogy  terményüket felajánlhassák az uniós intervenciós készletként  megvételre - mondta. Hozzátette: sokan nem tudják ugyanis kifizetni  a 15 eurós, azaz mintegy négyezer forintos tonnánkénti letétet.
AGRÁRHÍREK