Harminc nap a tartozás rendezésére

Súlyos pénzügyi szankciókkal büntetné az EU a késedelmes fizetést
A 300 milliárd eurós görög adóssággal egyezik az az összeg, amelyet főleg a kisebb európai vállalatok kénytelenek veszteségként elkönyvelni a számlák késedelmes – és vélhetően soha nem teljesülő – kifizetése miatt. Erre válaszul, s tekintettel a kkv-k szerepére az európai gazdaságok remélt fellendülésében, az EU szigorítja a szabályokat.

Harminc napban rögzíti a számlák kifi zetésének határidejét az új irányelvtervezet, amelyet az Európai Parlament a minap fogadott el. Ezt követően a miniszterek tanácsának már csak formálisan kell áldását adnia, mert korábban beleegyezett a törvényhozók által most elfogadott változatba. Ha az uniós közlönyben kihirdetik a direktívát, akkor a kormányok két évet kapnak rá, hogy a nemzeti joganyagba átültessék az új előírásokat.

A lényeg a harminc nap, de a késedelmi kamat is növekedik: a jegybanki alapkamat plusz nyolc százalékra. Egyes esetekben el lehet térni a harminc naptól, például egészségügyi intézmények esetében, de csak akkor, ha ezt a felek szerződésben kikötik, s a hosszabbítás indokolható. A 2000-ben először megszövegezett s most módosított direktíva szigorúbban ítéli meg a közületi és a magánszektor kapcsolatában a fizetéseket, mert az előbbiek hírhedten rosszul teljesítő megrendelők Európa-szerte. Egyes elemzők szerint még Brazíliában és Mexikóban is jobb a helyzet, mint az unióban.

A végére ért jogalkotási folyamat jó hír a kis- és középvállalkozásoknak, amelyeket a késedelmes fizetés, a körbetartozás különösen sújt. A helyzet a gazdasági válság során csak romlott. Ám az EU a maga részéről valóban komolyan veszi kisvállalkozási jogalkotási és ajánláscsomagját, mert tudja, hogy nincs kibontakozás e szektor támogatása, a megfelelő üzleti környezet kialakítása és az egységes belső piac megerősítése nélkül.

A késedelmes fizetés az egész unióban súlyos probléma egyébként. Egy idei svéd felmérés szerint a kifizetetlen számlák összege immár 300 milliárd euróra rúg, vagyis megegyezik a görög adósságállomány méretével, s az összeg 2009 első feléhez képest egy év alatt nyolc százalékkal növekedett. A kkv-k esetében az üzleti tranzakciók három százaléka vész el. Különösen aggasztó, hogy mind nagyobb szakadék tátong Észak- és Dél-Euró pa között. Finnországban, Svédországban, Nagy-Britanniában vagy Németországban sokkal jobb a helyzet, mint például Spanyolországban, Olaszországban, Görögországban, Cipruson, Csehországban, Lengyelországban vagy természetesen Magyarországon.

Az Európai Bizottság által tavaly készített hatástanulmány több tényezőt is említ a késedelmes fi zetés okaként: az üzleti kapcsolat fenntartásának szándékát; az üzleti ciklus alakulását; a hitelfeltételeket s a jogi védernyő hiányát, azaz sokszor az ügylet értékénél többe kerülne behajtani egy számlát. Emiatt a határon átnyúló gazdasági tevékenység, kereskedelem sem bővül a kívánt iramban.

Az európai parlamenti vitában azonban arra hívta fel a fi gyelmet a szocialista Tabajdi Csaba, hogy a kis agrárgazdaságok az élelmiszer-ellátási láncon belül nehezen tudják érvényesíteni érdekeiket. Ki vannak téve a felvásárlók és a nagy áruházláncok erőfölényének, a tisztességtelen szerződéskötési gyakorlatnak és mindezeken felül a késedelmes kifizetéseknek. – Kövessük figyelemmel az új szabályok eredményességét, és ennek fényében folytassuk, amit elkezdtünk – mondta. A mezőgazdasági szövetkezeteket képviselő Copa-Cogeca szervezet üdvözölte az új jogszabályt, mert „a késedelmes fizetések elfogadhatatlan terhet raktak az uniós farmerek vállára”.

NÉPSZABADSÁG