A hazai méhészekre mostanában rájár a rúd, a közelmúltbéli hamisított méz botránya az ő hírnevüket is megtépázta, míg most egy elhúzódó peres ügy miatt demonstráltak a Tolna Megyei Bíróságon. Egy 2006-os méhmérgezés miatt 21-en várnak nagy összegű kártérítésre.
Legalább száz méhész tiltakozott Szekszárdon a szerintük elhalogatott per miatt. A méhészek helyzetük tarthatatlanságát jelezve gyászszalaggal átkötött mézesüvegekkel érkeztek a bíróság elé. A demonstráción a sértettek mellett, szolidaritásukat kifejező alföldi méhészek és Magosz képviselői is megjelentek. Az eljárás sürgetése érdekében egy petíciót is átnyújtottak a megyei bíróság elnökének „Úgy érzem elértük a célunkat, a megyei bíróság elnöke saját hatáskörébe vonta az ügyet, így meggyorsul az eljárás. Csak nem értem miért kellett erre várni.” – mondta a Szabad Föld Online-nak Nagyernyei Attila, a Tolna Megyei Méhész Egyesület elnöke, demonstráció szervezője.
A per tárgya a 2006. június 25-én bekövetkezett méhmérgezés. Ekkor Paks és Nemeskér határában egy mezőgazdasági vegyszeres kezelés 50 méhész közel háromezer méhcsaládját pusztította el, vagy károsította meg. A tolnai megyeiken kívül, a jó hírű selyemfű legelőre somogyi és Fejér megyei méhészek is hoztak családokat. Így a példa nélkül álló mérgezés több régió mézkészítőit tette tönkre. A mérgezés miatt a méhészeknek a lépeket és mézet is meg kellett semmisíteniük, tovább növelve az okozott kár nagyságát. A vegyszerezéssel egy paksi szőlészettel foglalkozó céget gyanúsítanak, amely a becslések szerint több 10 millió forint kárt okozott, de a méhészek szerint akár a 100 milliót is elérheti.
A méhészek közül többen teljesen lenullázódtak, hiszen számukra a méztermelés jelentette az egyetlen bevételi forrást. Úgy vélték, hogy az árvízhez hasonló természeti csapás érte őket, ezért először az állami szervektől vártak segítséget, de elutasították őket, s mindenhol csak a polgári peres eljárást tartották járható útnak. A tönkrement méhészek közül végül 21-en vállalták a pereskedést. „Úgy érzem, hogy a demonstráción értette meg a bíróság elnöke, hogy itt nemcsak méhcsaládokról és kártérítésről, hanem emberi sorsokról van szó.” – mondta Nagyernyei.
A két év alatt a méhészek szerint csupán két érdemi tárgyalás és három adategyeztetés történt. Ezzel szemben bíróság honlapján öt tárgyalásról tesz említést.. Nagyernyei úgy véli, hogy ebben az esetben még súlyosabb az elsőfokú ítélet elmaradása.
Soós Miklós, a Tolna Megyei Bíróság elnöke a petíció átvétele után hangsúlyozta: kirívó jogsérelmet nem tapasztalt az eljárásban. Az elnök a bíróság honlapján olvasható közleményében emlékeztet: a Tolna Megyei Bíróság 2007. június 27-én tartotta az ügyben az első tárgyalást – vagyis a keresetlevél benyújtását követő második hónapon belül – áll az MTI közleményében.
A méhészek egyértelműnek minősítik a helyzetet, ráadásul néhány évvel korábban már hasonló ügyben ítéltek meg számukra kártérítést, így ezért sem értik a bíróság késlekedését. A vegyszer kiszórásával gyanúsított kft. gondatlansága nyilvánvaló, a vonatkozó jogszabályok értelmében a gazdálkodónak legalább 24 órával korábban be kell jelentenie a területileg illetékes önkormányzatnál, hogy mikor és hol folytat növényvédelmi munkálatokat. A jelen esetben ez elmaradt, így a méhészeket, akik a termelés megkezdése előtt már jelezték az ottlétüket, sem tudták előzetesen értesíteni, hogy zárják le a kaptárakat, vagy költöztessék el a méhcsaládokat. „A permetezés során tiltott szert használtak, ráadásul utóbb a permetezési naplót is meghamisították. Ez az iratokból egyértelműen kiderül.” – állítja a méhészek szószólója.
EFARMER
