Boraink jelenleg csak minőségi kategóriában tudják megállni helyüket a világpiacon. A helyzetet az uniós borreform is konzerválhatja, amely többek között előírja az eredet meghatározását és a földrajzi árujelzők használatát.
Asztali borok esetén a magyar borászat versenyképességét a szállítási költségek drasztikus csökkenése is rontja. Ennek nyomán a távoli országokban termelt - például ausztrál vagy chilei - borok a magyar tömegterméknél kedvezőbb áron tudnak megjelenni az európai piacon.
Tömegtermékeink versenyképességét a tranzitköltségek csökkenése mellett az is akadályozza, hogy a hazai, nyolcvanezer hektáros termőterület éves, mintegy három és félmillió hektoliteres termelése csupán egy nagyobb francia borvidék hozamának felel meg.
Ez a helyzet különös figyelmet igényel a szőlőtermelők és a borászok részéről, vagyis a minőség érdekében egyfajta szakmai, etikai kódex kell. A borász szakma segítségének köszönhetően hazánk eredményesen tárgyalhatott az Unió borreformjának megtervezése során. Gráf József agrárminiszter szerint a magyar borászat évről-évre több forráshoz jut. Tavaly először számos régi tagállamhoz (például Ausztriához, vagy Portugáliához) viszonyítva nagyobb hektáronkénti támogatást kapott az ágazat Magyarországon.
Az agrárminiszter elmondta, a borászoknak körülbelül másfélmilliárd forintnyi forgalomba hozatali járulékot nem kell befizetniük. Ennek mintegy hatvan százalékát, vagyis egymilliárd forintot a szakma promócióra, piaci pozíciónk erősítésére fordíthatja. Az ellenőrzések hatékonyságának növelésére hozzávetőleg félmilliárd forint jut.
AGRÁRHÍREK