Perre mennek a libatartók

A Baromfi Terméktanács célja, hogy a Négy Mancs állatvédő szervezet fejezze be a tenyésztőket lejárató kampányát, és fizessen kártérítést

A Baromfi Terméktanács vezetői ma Frankfurtba utaznak, hogy csütörtökön és pénteken tárgyaljanak egy élelmiszeriparra szakosodott ügyvédi iroda munkatársaival. Őket akarják megbízni a Négy Mancs állatvédő szervezettel szembeni polgári peres eljárás elindításával Bécsben. El szeretnék érni, hogy a szervezet hagyja abba a magyar libatenyésztők elleni lejárató kampányát, és fizessen kártérítést az elmaradt haszonért. Időközben a PETA amerikai állatvédő szervezet európai és németországi társszervezete akciót szervez, hogy a Tesco világszerte valamennyi üzletéből száműzze a kényszertöméssel hízott libamájat, az IKEA pedig a jövőben már nem tölti libatollal ágyneműit.
A bécsi székhelyű Négy Mancs már nemcsak állatkínzásnak tünteti fel a magyar gazdák libatömési eljárását, hanem azt is állítják: ezek az állatok betegek, a magyar állattenyésztők a hatóságok együttműködésével, beteg libák húsával és májával etetik a nyugat-európai fogyasztókat.

Bárány László, a Magyar Baromfi Terméktanács elnöke lapunknak elmondta, hogy ez a kijelentés aljas rágalom, és mind a gazdálkodókat, mind a magyar kormányt hamis színben tünteti fel. Ezért határozottan visszautasítják a libatenyésztőket, a magyar kormányt, az állat-egészségügyi hatóságot súlyosan lejárató kijelentést.

A szakmai tömörülés polgári peres eljárást indít Ausztriában az állatvédők ellen. Ennek célja – a Magyarországot lejárató hazug kampány leállítása mellett –, hogy az állatvédő szervezettel szemben kártérítést követeljenek. Bárány László kiemelte, hogy 2008-ban Magyarországon 1650 tonna libamájat termeltek, ami 150 tonnával kevesebb mint az azt megelőző évben. Több nyugat-európai kereskedelmi lánc is feketelistára tette a magyar libamájat a Négy Mancs negatív kampány miatt.

A hazai libamájtermelés a világtermelés több mint nyolcvan százaléka. Az elmúlt években mintegy harmincmilliárd forintos árbevétel származott a libaértékesítésből, ám tavaly ez nyolc-kilenc milliárddal csökkent, s összességében mintegy kétmilliárd forintos veszteséget könyveltek el a libatenyésztők.

"A német ügyvédi irodával egyeztetjük a kialakítandó jogi stratégiát, és a kártérítés jogi alapját is tisztázzuk" – mondta Bárány László. Süth Miklós főállatorvos, az agrártárca szakállamtitkára reményét fejezte ki, hogy sikerül olyan jogalapokat találni, amelyek alkalmasak arra, hogy a magyar libatenyésztők kiesett jövedelmét kárpótolják. "Be kell bizonyítani, hogy milyen valós kár érte a magyar libatenyésztőket a Négy Mancs negatív kampánya miatt" – jelentette ki a főállatorvos.

Most már nemcsak a libatömés technológiáját támadják az állatvédők, hanem a tolltépés módszerét is. "A múlt héten Brüsszelben jártam, és megpróbáltam az EU illetékeseivel megértetni, hogy Magyarország minden állatjóléti szabályt betart. Figyelmeztettem őket arra, hogy a svéd és a francia médiában bemutatott felvételek, amelyek a tolltépést mutatják, egyrészt évekkel korábbiak, másrészt egyediek, amiért nem szabadna elítélni Magyarországot" – mondta az FVM szakállamtitkára. Hozzátette, hogy a német főállatorvos és a lengyel szakemberek is Magyarország mellett érveltek. "Látni kell azt, hogy amíg valamilyen termékre fogyasztói igény van, addig valahol a világban előállítják. Akkor pedig nem jobb az, ha a magyarországi szabályozott körülmények között állítják elő a hízott libamájat?" – kérdezte Süth Miklós. Bárány László megerősítette a főállatorvos gondolatait: ha a magyar libamájtermelőket ki tudják golyózni a piacról, akkor Ukrajna és Kína ugrásra készen áll, hogy betöltse a keletkező piaci űrt. Ukrajna rohamléptekben kezdte el építeni a libafarmokat. "Mennyivel jobb az az európai piacnak, ha nem Magyarországról, hanem Ukrajnából, vagy a Távol-Keletről hozzák be a libamájat, amelynek ára a rárakódó szállítási költségek miatt vélhetően magasabb is lesz?" – tette fel a kérdést a terméktanács elnöke.


MAGYAR HIRLAP