Egy biotermék mindig drágább, mint a hagyományos, ez alól a tojás sem kivétel. Ha végignézzük, milyen többletköltségekkel és kihívásokkal kell szembenézniük a termelőknek, kiderül, a biotojás alig fial több hasznot, mint hagyományos módon előállított társai.
A biotojás termelésének sajátosságairól dr. Kertész Tamást, a Farm Tojás Kft. ügyvezetőjét kérdeztük.
Mennyire keresik itthon a biotojást?
Egyelőre nem sokan, de a kereslet nő. Németországban az értékesített tojás nyolc-tíz százaléka bio, nálunk ez az szám egy százalék alatti. Termelni többet is tudnánk, de fizetőképes kereslet nincs. Kevesen engedhetik meg maguknak rendszeresen ilyen terméket fogyasztását. Pedig a hangsúly a rendszerességen, illetve azon volna, hogy a tojás mellett a többi fogyasztott zöldség, hús is biotermelésből, biotermesztésből származzék - az ilyen életmód pedig drága.
A biotojást előállítani is drágább, mint a hagyományost. Mennyivel?
Kétszer annyiba kerül előállítani, mint a normál étkezési tojást, ezért fogyasztói ára is nagyjából kétszeres. Az ár a kiszereléstől és a kereskedelmi árréstől is függ. Míg azonban a normál tojás előállítási költsége a takarmány árát követi, így folyamatosan változó, a biotojás ára stabilabb. Mivel a bio takarmányhoz nehéz itthon hozzájutni, gyakorlatilag keresleti piac van, az árak fixek. Mi ráadásul nem tudjuk a szükséges mennyiséget Magyarországról beszerezni, Ausztriából kell importálnunk. Egy mázsa biotakarmány jelenleg nagyjából ötven euró, azaz körülbelül tizenötezer forint, miközben a magyar takarmány mázsáját hatezerért mérik. Az árkülönbség tehát két és félszeres.
Miért nem gyártanak itthon biotakarmányt?
Nincs olyan tanúsított takarmánykeverő üzem, amely megfelelő mennyiségben, folyamatosan tudna szállítani nekünk. Valamelyik tanúsítványuk mindig hiányzik, nekünk viszont megfelelő dokumentáció szükséges az exporthoz. Itt elsősorban a KAT-ra, egy német szabványra gondolok, - és nincs olyan magyarországi takarmánykeverő, amely rendelkezne ezzel. A hazai nagy takarmánykeverő üzemeknek ahhoz, hogy biotakarmányt állíthassanak elő, vagy külön, erre szolgáló gyártósort kellene kiépíteniük, vagy jelenleg használt keverőjüket kellene folyamatosan tisztítani ahhoz, hogy a bio- illetve hagyományos alapanyag ne keveredhessen. Az előállítandó biotakarmány csekély mennyisége miatt az átállás nehezen térülne meg. A kisebb biofarmok emiatt maguk állítják elő a szükséges mennyiséget, a nagyobbak pedig külföldről vásárolnak. Mielőtt az import mellett döntöttünk volna, sokáig keresgéltünk itthon is, hiszen nyolc-kilencszáz tonnás éves felhasználásunkkal stabil vevők lennénk.
A biotyúk húsz százalékkal többet eszik
Hány tojó csipegeti fel ezt a hatalmas mennyiséget?
Háromszor hatezer, azaz összesen tizennyolcezer.
Milyen veszteséggel, többletkiadással kell számolni biotartás esetén?
A többletfogyasztás körülbelül húsz százalékos, hiszen ezek a szárnyasok kint vannak a legelőn, mozognak, kapirgálnak. Ezért a kiesés is magasabb, nagyjából másfélszerese a hagyományos állományénak. Nem is a betegségek miatt, hanem mert ragadozók tizedelik a jószágot. A vadmadarak elleni védelem nem egyszerű: a riasztók nem túl hatékonyak. Betegséggel azonban gyakorlatilag nem találkozunk. Mivel a zártketreces technológiákhoz képest mi lényegesen kevesebb állatot tartunk egységnyi területen, kevesebb a tojás, energiaköltségeink és a bérköltség pedig magasabb. Kézzel gyűjtjük például a tojásokat, miközben a nagyüzemi termelésnél ez is automatizált.
Milyen megkötésekkel jár a biotenyésztés?
Hagyományos, de nem ketreces tartásnál négyzetméterenként kilenc tyúkot lehet elhelyezni, ketreces tartásnál pedig mindössze hétszázötven négyzetcentiméter jut egy tyúkra. Biotermelés esetén egy négyzetméterre maximum hat tyúk kerülhet, a tojóknak egyenként tizennyolc centiméternyi ülőrudat kell biztosítani. Emellett minden tyúknak négy négyzetméteres legelőterület jut, az ól mellett. Az ól melletti legelőknek ugyancsak biónak kell lenniük. A biovetőmag elvetése után a bekerített legelő csak a kétéves átállási idő elteltével használható, viszont addig is kaszálni, öntözni kell. A tyúkokat naposcsibe kortól kezdve bio-módon kell nevelni, viszont csak huszonkét hetesen kezdik meg a tojástermelést, addig növendéknek számítanak. Az, hogy növendék korukban is biotakarmányt kell kapniuk, megdrágítja a nevelést. A régi előírás nem volt ennyire szigorú: elég volt a tojástermelés megkezdése előtt hat héttel biotartásra átállni.
Ketreces tartás során hétszázötven négyzetcentiméter jut egy tyúkra
Milyen támogatást tudnak igénybe venni?
Jelen pillanatban semmilyet. Egyedül a növendékkorú baromfi három egymást követő, szalmonella elleni kötelező vakcinázására jár állami támogatás, madaranként összesen hetvenöt forint. A szalmonella elleni egyébként a legdrágább vakcina: a vakcinázási összköltség egy madárra vetítve száz-száztíz forint között van. Ezen kívül még tojó koruk előtt vagy nyolcféle vakcinát kapnak a madarak, de azok költségét mi, termelők álljuk.
A tojások fertőtlenítését, tisztítását önök végzik?
Biotermelésnél eleve nem szabad a tyúkokat gyógyszerezni, vitaminozni és a biotojást sem lehet fertőtleníteni, tisztítani: semmilyen vegyszerrel nem kezelhető. Mivel csak a tiszta tojások kerülhetnek piacra, a szennyezett darabokat másodosztályú tojásként, léüzemeknek értékesítjük. A létojás aránya hideg és párás időben az öt-hat százalékot is elérheti, nyáron három-négy százalék körül van. A tojást egyébként eleve nem szabad mosni és tisztítani, mivel a héj védőrétege mosáskor és tisztításkor megsérül, emiatt csökken a tojás eltarthatósági ideje. Biotermelésben az ultraibolya-sugaras fertőtlenítési mód sem alkalmazható.
A tanúsítás és a biominősítés megszerzése mekkora anyagi teher?
Meglehetősen nagy volumenünk mellett is csak százezres tétel. A Biokontroll évente egyszer átfogó vizsgálatot végez, de szúrópróbaszerűen bármikor ellenőrizhetnek minket, akár a telepen, akár a válogatóban, akár a csomagolóüzemben.
Milyen exportlehetőséget ad a biotojás?
Korábban sok tojást vittünk Németországba és Hollandiába, de ezeket a piacokat mára felszámoltuk, mert a megrendelések nagyon esetlegesek voltak. A tojás szavatossági ideje viszont rövid, nem lehet tartalékolni. Ma kilencven százalékban a magyar áruházláncokra építünk, és tíz-húsz százalékban szállítunk biotojást Szlovákiába, Bulgáriába, illetve alkalmanként Ausztriába is.
AGROLINE