Üzembezárásokat hozhat az új év a magyarországi húsiparban, amelyet az import térnyerése és az élő sertés drágulása sújt.
A válság hatására termékszerkezet-váltás várható a húsiparban, vagyis a fogyasztók elsősorban az olcsó - a diszkontok terjedése óta ez leginkább saját márkás importárut jelent - termékeket keresik majd, és csökken a középkategóriás és prémium termékek iránti kereslet - vélekedik Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke, aki nagyjából a Bokros-csomagot követő piaci átrendeződésre számít. A banki finanszírozás drágulása, a változatlanul maradó adó- és járulékterhek pedig további versenyhátrányt jelentenek majd a hazai élelmiszergyártóknak.
A tavalyi 5 százalékos csökkenés után az idén az első nyolc hónapban a magyar élelmiszergyártók belföldi értékesítései közel 10 százalékkal mérséklődtek, miközben az importáru aránya tovább nőtt az egyébként 1-3 százalékkal szintén kisebb forgalmat elkönyvelni kénytelen kiskereskedelemben. Gyakorlatilag folyamatosan szorulunk ki a saját piacainkról, és a visszaesést az export sem tudja ellensúlyozni - mondja az elnök.
Az idén valószínűleg még nem lesz jelentős a válság hatása, mivel augusztusban és szeptemberben néhány vállalkozásnak sikerült az élő sertés termelői árának növekedéséből adódó többletköltséget legalább részben érvényesítenie a kiskereskedelem felé. Az élő sertés ára egyébként október végére mintegy 30 százalékkal haladta meg az elmúlt év hasonló időszakáét.
Jövőre azonban, amikor ismét jelentősebb reálbércsökkenés várható, már számos húsipari vállalkozás kerülhet nehéz helyzetbe, ezért az elnök szerint a cégeknek már most érdemes végiggondolniuk, hogyan tudnák tovább faragni a költségeiket. Tavaly mindössze 0,7 százalékos volt az élelmiszer-ipari ágazat árbevétel-arányos nyeresége, ami egyáltalán nem adott módot tartalékolásra. Ha pedig a válság jelentősebb forgalom- és bevételcsökkenéssel, valamint a kifizetési határidők komolyabb csúszásával jár, akkor nemcsak elbocsátásokra, hanem üzembezárásokra is föl kell készülni az ágazatban. A kifizetések csúszásának már most látszanak a jelei, főleg a kereskedelem részéről, a feldolgozók azonban lehetőség szerint igyekeznek tartani az alapanyag-beszállítóknál a szerződéses határidőket - mondja az elnök. Szerinte a jelenlegi helyzetben, a magas jegybanki kamatszint mellett ha egy cég átmenetileg forinthitelre szorul egy 10-20 napos csúszás okozta likviditáshiány miatt, az olyan versenyhátrány, amit szinte lehetetlen behozni.
Éder Tamás szerint az agrártárca koordinálásával most is zajlanak olyan tárgyalások, amelyek a kereskedelmi láncok és beszállítóik kapcsolatainak normalizálását célozzák. Reményei szerint még az idén sikerülhet tető alá hozni egy a román, szlovák és cseh megoldáshoz hasonló etikai kódexet, amely többek között rögzítené a fizetési határidőket és a másodlagos visszatérítések maximálását.
AGROLAND
