A bor eredetvédelmének szabályai lényegesen módosulnak ez év augusztusától az EU-ban, egyebek mellett ez indokolja a magyar bortörvény és a hegyközségi törvény módosítását - a közös keretbe foglalt törvényjavaslatot a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter terjesztette a parlament elé, a szöveg olvasható az Országgyűlés honlapján.
Az oltalom alatt álló földrajzi árujelzőket automatikusan tovább védi az uniós jog, de 2011 utolsó napjáig termékleírást kell benyújtaniuk a borokra a jogosultaknak. A nemzeti szabályozásban az eredetvédelmet a termékleírás veszi át. A termékleírások az EU hivatalos honlapján, valamint a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) honlapján jelennek meg.
Az új uniós - a bortörvény módosítása után a magyar - jog is három kategóriába sorolja a borokat. Az első a földrajzi jelzés nélküli bor (ez váltja fel az asztali bor kategóriát). Ezen megjelölhető az évjárat és a fajta, feltéve, hogy a fajtaazonosság eléri a 85 százalékot.
A második kategória az oltalom alatt álló földrajzi jelzésű bor. Ez 85 százalékban a földrajzi területen termett szőlőből, és a területen belül készül. A harmadik kategóriába az oltalom alatt álló eredetmegjelölésű bor tartozik. Ez kizárólag a földrajzi területen, az ott termett szőlőből készül.
A két utóbbi kategória nagyon hasonló, de a második esetben szorosabb a kapocs az adott földrajzi területhez. A konkrét összetevőket a termékleírás tartalmazza.
AGROTREND