Új szög az agrárium koporsójába

Az általános forgalmi adó emelése többek szerint drasztikus hatással lesz a magyar agráriumra. A válság amúgy is érzékenyen érintette a mezőgazdasági szektort. A reálkeresetek csökkennek, a háztartási fogyasztás visszaesik, s emiatt munkahelyek és vállalkozások szűnnek meg az agráriumban. Az adóemelés ráadásul ösztönzi az illegális élelmiszergyártást és -kereskedést.

Ha a termelők minél több helyen megjelenhetnének saját termékeikkel, a fogyasztók is olcsóbban vásárolhatnának

Magyarország a jelenlegi húszszázalékos áfakulcsával is az egyik legmagasabb fogyasztói adót kivető országok egyike. Az áfa további emelése az előrejelzések szerint mérsékli a fogyasztást és növeli az inflációt. A hazai piacra termelő magyar kis- és közepes cégek így csökkenő keresletre számíthatnak. Emiatt elbocsátásokra kényszerülnek, s ez tovább növeli majd a munkanélküliséget. A kormány tervei szerint ugyan az alapvető élelmiszerek áfája két százalékkal csökkenne, a többi élelmiszer esetében azonban húszról huszonöt százalékra emelkedne az áfakulcs. Szakemberek szerint az alapvető élelmiszerekre kirótt jövőbeni, tizennyolc százalékos áfa még mindig nagy, és azt valószínűsítik, hogy a kétszázalékos csökkentést a kereskedők teszik majd zsebre.

"Az áfaemelés különösen a kisebb termelőket érinti majd súlyosan. Az alapanyagokat drágább áron tudják majd beszerezni, ám ezt a termelői árban képtelenek lesznek érvényesíteni. A felvásárlók nem veszik majd meg tőlük drágább áron a terméket, miközben a boltban már nagyobb áron jutunk hozzá az élelmiszerekhez" – mondta lapunknak Turi-Kovács Béla, a Kisgazda Polgári Egyesület elnöke. Úgy tartja, hogy az általános elszegényedés közepette eladhatatlan lesz néhány termék, így a lakossági fogyasztás még jobban visszaesik.

"A lakossági fogyasztás akár 6-6,5 százalékkal is mérséklődhet, a reálkereset-csökkenés pedig a 4-4,5 százalékot is elérheti" – mondta a Magyar Hírlapnak Bartha Attila, a Kopint-Tárki Zrt. kutatási igazgatója. A reálkereset-csökkenés és a tervezett megszorító intézkedések hatására drasztikusan csökken a lakosság élelmiszer-fogyasztásra fordítható jövedelme, s ez különösképpen a szociálisan nehéz helyzetben lévő népességet érinti. Táplálkozásuk még egyoldalúbbá válik, fogyasztásuk a kifejezetten olcsó, rosszabb minőségű és tápértékű élelmiszerek irányába tolódik el. Az élelmiszer-fogyasztás jelentős visszaesése a hazai élelmiszerlánc mentén is munkahelyek és vállalkozások megszűnését hozza, ami ugyan teljes mértékben ellentétes a kormányzat gazdaságélénkítő szándékaival, ám a tervezet mellett továbbra is kitart a Bajnai-kabinet. Számításai szerint ha a fogyasztási szokások nem változnak, akkor az áfaemelés 245 milliárd forint bevételt jelent a költségvetésnek.

"A magyar mezőgazdaságban egyre több a tőkeszegény vállalkozás. Csak rövid távon tudnak tervezni, és arra kényszerülnek, hogy nyomott áron értékesítsék a termékeiket közvetlenül a betakarítás után" – mondta Turi-Kovács Béla. A politikus szerint az áfaemelés újabb szög a magyar agrárium koporsójába. "Ott lesz a legnagyobb a veszteség, ahol a termék előállításához növényvédő szer és műtrágya szükséges. Ezeknél a termékeknél az áfát képtelenség lesz beépíteni az értékesítési árba. Sokak költségvetése már amúgy is nullszaldós, az áfaemelés veszteséget termel" – jelentette ki. A szakemberek attól is tartanak, hogy a huszonöt százalékos áfa a fekete-élelmiszergyártást ösztönzi majd, így a növelt adómérték mellett is kisebb lesz az állami adóbevétel. A tisztességes termelők ráadásul jelentős veszteséget könyvelnek majd el. "A megoldást az jelentené, ha a termelők megjelennének a piacon, és saját maguk értékesítenék a termékeiket. Így a fogyasztók is olcsóbban vásárolhatnának, mert nem bolti, hanem a felvásárlási áron jutnának hozzá több élelmiszerhez" – mondta Turi-Kovács Béla.

Alapvető élelmiszerek: se hús, se zöldség

Tiltakoznak a húsipari cégeket képviselő szervezetek és a feldolgozók az ellen, hogy a kormány csupán a tejet és tejtermékeket, valamint a kenyér- és pékárut sorolná a kedvezményes, tizennyolc százalékos áfakulcs alá tartozó alapvető élelmiszerek közé. Szerintük a friss zöldségek és gyümölcsök, az állati és növényi alapú zsiradékok, a tojás, de mindenekelőtt a hús- és baromfiipari termékek is alapvető élelmiszernek számítanak. Oszkó Péter pénzügyminiszter szerint azonban nincs arra forrás, hogy a húsféléket is ide sorolják. A Húscéh, a Magyar Húsiparosok Szövetsége és a Vágóállat- és Hús Terméktanács szerint érthetetlen, hogy a gyümölcsjoghurtok vagy a több ezer forintba kerülő sajtok alapvető élelmiszerek, míg a sertés és marha tőkehúsok, a húskészítmények, mint például a szalonna, a virsli és a párizsi nem az. Ezek a húskészítmények ugyanis többségében a kisebb bérből élők kosarába kerülnek. A szervezetek szerint éppen ezért igazságtalan és elfogadhatatlan, hogy az áfakulcs-módosítás a hústermékek forgalmi adóját emeli, és nem csökkenti.

Bezár a bazár, megszűnik több értékesítő

A kereskedelem katasztrofális kilátásai miatt az áfa tervezett emelésével nem lehet elérni a remélt költségvetési bevételt az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) szerint, az intézkedés csak jobban visszaveti az értékesítést. Az OKSZ a kiskereskedelmi forgalom februári adatai alapján azt valószínűsíti, hogy az idén az értékesítőhelyek számának csökkenésével is számolni kell. Visszaesett az élelmiszer-forgalom is, ráadásul a zsugorodás mértéke most lépte át először a két százalékot.


AGROLINE