Csődbe mennek a kis húsfeldolgozók

Egyre inkább úgy tűnik, hogy a hazai húsipari cégek közül a saját alapanyag-termeléssel, jelentős belföldi értékesítési lehetőségekkel és biztos exportpiacokkal rendelkezők - lényegében amelyek a régóta hangoztatott vertikális integrációt valósítják meg - maradnak talpon, míg a kisebb és importalapanyagokat nagyobb arányban feldolgozó vállalkozásokat jobban megrázza a válság.

A gyenge forint jelentősen javította az exportárbevételt, a német piac gyengélkedését pedig bőven ellensúlyozta az amerikai, valamit a japán rendelésállomány felfutása - mondta a Napinak Kovács László, az árbevételének harmadát az exportpiacokon szerző Pick Szeged Zrt. vezérigazgatója. A Picknek a belföldi versenytársak szállítási gondjai miatt az utóbbi időben nőtt a belföldi rendelésállománya is. A vezérigazgató szerint nincs problémájuk a forgóeszköz biztosításával, épp ezért az év elején bevezetett négynapos munkahétről visszatértek a normál munkamenethez.

A belföldi keresletnövekedés elsősorban a szárazárukat érinti, de az új termékek is hozzájárultak az értékesítés növeléséhez. A cég tapasztalatai szerint elsősorban a prémium márkatermékek és a középkategóriás termékek iránt mutatkozik kereslet. A Pick a tavalyi 58,5 milliárd forintos árbevételhez képest jóval 60 milliárd fölé várja az idei forgalmát. Az persze még kérdéses, hogy az áfaemelés milyen hatással lesz a fogyasztókra: a kiskereskedelem várhatóan megpróbálja majd a feldolgozókra áthárítani a pluszköltségeket, de eddig sem mentünk bele olyan alkukba, amelyek a cég működését negatívan befolyásolták volna - tette hozzá a vezérigazgató.

Az ugyancsak erős sertéstenyésztői háttérrel rendelkező Pápai Hús 1913 Kft. az exportértékesítésnek, valamint a saját belföldi márkabolthálózatnak - illetve az onnan érkező évi mintegy 2,5 milliárd forintos bevételnek - köszönhetően ugyancsak könnyebb helyzetben van. Persze a cég megmentéséhez kapott MFB-hitel is hozzájárul a stabil működéshez. Kiss Zoltánné, a cég gazdasági igazgatója szerint erre az évre 20 milliárd forintos árbevételt terveznek, ebből ötmilliárd lenne a külpiaci értékesítés. Belföldön a márkabolthálózatuk bővítésével, külföldön pedig egyebek között az orosz piacra való szállítással erősítenének.

Az évi 250 ezer sertést feldolgozó, kilenc húsüzem együttműködésével létrejött, 80-90 százalékban belföldre értékesítő, tavaly 25-30 milliárd forintos forgalmat bonyolító Kelet-magyarországi Húsosok Kereskedelmi Kft. szintén a vertikális integráció megteremtését tartja járható útnak. A cégcsoport vezetője, Fazekas József ugyanakkor kevésbé derűlátó: mint azt a Napinak elmondta, ágazati szinten a kisebb vállalkozások jelentős, 10-15 százalékos keresletcsökkenést voltak kénytelenek elszenvedni év eleje óta, miközben mind az alapanyagok, mind az egyéb költségek magasak voltak, amit az átadási árakban egyáltalán nem tudtak érvényesíteni. Ha folytatódik ez a tendencia, akkor 120 hazai üzemből száz hamarosan be fog zárni.

Ha az állam azt szeretné, hogy legyen hazai húsipar, mielőbb be kellene avatkozni - tette hozzá Fazekas, aki a beígért állatjóléti támogatásokhoz történő hozzáférést sürgette. Szerinte az elmúlt években a húsipari cégek nagy része folyamatosan veszteséges volt, és az idei első négy hónapban is komoly mínuszokat kellett elkönyvelniük a cégeknek - még ha ez a mérlegadatokon kevésbé látszik is. Az állami vagy uniós támogatásokban reménykedő vállalkozások ugyanis nem mertek veszteséget kimutatni, mivel a veszteséges vállalkozások eleve nem is nyerhetnek ezeken a tendereken. Ahhoz, hogy az ágazat kilábalhasson a gödörből, a banki finanszírozás rendezése mellett szükség lenne az alapanyagárak, a sertésállomány és a forint stabilizálására, továbbá a kereskedelmi átadási árak legkevesebb 15-20 százalékos emelésére.


NAPI GAZDASÁG