Tömeges cégbedőlés és "silány külföldi hústermékek"

Idén május közepéig 73 állattenyésztéssel, húsfeldolgozással vagy húskereskedelemmel foglakozó céggel szemben indult felszámolási eljárás, így az ágazat az örök vesztes építőipar mellett a válság másik nagy vesztese.

Április végéig 73 húsos cég ellen indult felszámolás Magyarországon. A rendelkezésre álló adatok szerint az állattenyésztők, húsfeldolgozók és -kereskedők közül a gerjeni Pegano-Pig a legnagyobb a maga 4,8 milliárd forintos 2007-es árbevételével. Amint elérhetővé válnak a 2008. évre vonatkozó mérlegek, lesznek ennél pontosabb adataink is – mondja Csorbai Hajnalka, az Opten stratégiai igazgatója.

A tönkrement cégek közül még négynek a forgalma haladta meg a 2 milliárd forintot 2007-ben. Bár a Pegano-Pig felszámolása az év elején indult, a többi nagy cégé mind áprilisban vagy májusban, ami azt mutatja, hogy a válság fokozatosan teljesedik ki, és egyre nagyobb cégeket ér el. Az öt nagy közül a Pegano-Pig és a 2,6 milliárdos árbevételű Bácsinnov Agrárinnovációs, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. főtevékenységei között szerepel a sertéstenyésztés, három másik cég viszont már a feldolgozásban illetve a kereskedelemben érdekelt leginkább.
A 2,8 milliárdos forgalmú Hunnia Húsipari Termékgyártó Kft. főtevékenysége a hús-, baromfihús-készítmények gyártása, a 2,7 milliárdos Ko-Bor-Hús termelő fő tevékenységi köre a hús- és húskészítmény-nagykereskedés, míg a 2,1 milliárdos Balaton Húsfeldolgozó és Kereskedelmi Kft. húsfeldolgozással és tartósítással foglalkozik. „A nagy feldolgozók és kereskedők bedőlése az ágazat legnagyobb problémája, mert ezek a cégek rendkívül sok beszállítóval dolgoznak, így közvetlenül és közvetve nagyon sok embernek adnak munkát” – véli az Opten stratégiai igazgatója.

Hasonlóan vélekedik Antal Gábor, a Vágóállat és Hús Terméktanács elnöke, aki szerint semmiféle kormányzati program nem védi meg a tönkremenő magyar cégeket a külföldről érkező olcsó és silány minőségű termékektől, illetve a nagy kereskedelmi láncok erőfölényétől. „Ezek az emberek nem azért kerülnek utcára, mert rossz munkát végeznek, vagy mert nem hatékonyan dolgoznak, hanem azért, mert a mienknél nagyobb támogatottsági szintű országokból származó import kiszorítja a magyar húst a boltokból – állítja Antal Gábor.


VILÁGGAZDASÁG