Tokajban a félelem az úr

Tiltakoznak a kereskedőház eladása ellen a szőlőtermelők, a borvidéken megjelent a magántőke, főként a francia és spanyol pénz

Maradjon tartósan állami tulajdonban a Tokaj Kereskedőház, és ne privatizálják – ezt követelik a kormányfőtől a tokaji szőlőtermelők. Attól tartanak, ha magánkézbe kerül a társaság, ellehetetlenülnek a borvidék kistermelői. A területen már megjelent a hazai és a külföldi tőke, s a tapasztalatok kedvezőtlenek. A kistermelőktől a vállalkozók nem vásárolnak. Az értékesítést elutasítja a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsa és a kereskedőház menedzsmentje is.

Saját kezükbe vennék sorsuk irányítását a kistermelők

"Azt szeretnénk, hogy a Tokaj Kereskedőház megerősödve kerüljön ki a válságból, s hosszú távon kiszámíthatóan biztosítsa a szőlőtermelők megélhetését. Ehhez arra van szükség, hogy ne értékesítsék, maradjon tartós állami tulajdonban" – mondta lapunknak Czemiczki István tokaji termelő. A borvidéken mintegy 5500 hektáron termesztenek szőlőt, s a terület fele háromezer kistermelő tulajdonában van. Hagyományosan elaprózott parcellákon termelnek, amelyek méretüknél és tőkeerejüknél fogva nem alkalmasak a szőlészet-borászat, valamint a borkereskedelem teljes vertikumának kiépítésére. Ültetvényeik elöregedtek, korszerűsítésre szorulnak, több mint húszévesek. A kistermelők fejlesztés nélkül nem tudnak gazdaságosan termelni. Czemiczki István szerint ebben a tulajdonosi szerkezetben különösen fontos a kereskedőház szerepe, mert a borvidéki vállalatok közül egyedül az biztosít felvásárlási lehetőséget, piacot a kistermelőknek.

Így látja ezt Fekete Gyula, Olaszliszka polgármestere is, aki egyetért a termelők kitűzött céljával, s támogatja őket. "A borvidéken már megjelent a magántőke, vannak hazai és külföldi vállalkozók is. Az utóbbiak körében főként franciák és spanyolok érdekeltek Tokajban – magyarázta a polgármester. – Ma tíz, egyenként több mint száz hektár területtel rendelkező cég működik a környéken. Ezek a vállalkozások eddig nem segítették a kistermelők gondjainak megoldását. Ezért szükség van az állami tulajdon fenntartására. A Tokaj Kereskedőház most szőlőalapanyag-szükséglete 95 százalékát fedezi abból az áruból, amit a kistermelőktől vesz át."

A helybeliek termelési kedvét rontja, hogy a kereskedőház privatizációja évek óta napirenden van. A bizalmuk sem töretlen. Ezt erősíti meg a Tokaji borvidék Hegyközségi Tanácsának állásfoglalása is. A szervezet biztosítékot szeretne kapni arra, hogy Magyarország egyik leghíresebb jelképe, a tokaji bor képviselője méltó kezekben marad a továbbiakban is. Ezért követelik a kormánytól, hogy vegye le a kereskedőházat a privatizálásra ítélt ingatlanok listájáról. A tanács azt is hangsúlyozza, hogy az állami tulajdon megtartása mellett a termelők és a dolgozók hosszú távú érdekeltségét is növelni kell a kereskedőház működtetésében. A hazai agrárágazatban már vannak erre a megoldásra pozitív példák. Létrejöhetne egy olyan termelői, dolgozói többségi befolyású vagyonkezelési konstrukció, amelynek keretében a kereskedőház fejlődése hosszú távon biztosítható. A borvidék gazdái szerint, ha a kormány megteszi az általuk javasolt lépéseket, azzal történelmi esélyhez juttatja a tokaj-hegyaljai kistermelőket. Érdekeltté válnának ugyanis a kereskedőház eredményes működtetésében, s kezükbe vehetnék sorsuk irányítását.

A privatizálást egyébként a Tokaj Kereskedőház Zrt. menedzsmentje sem óhajtja. Kiss István az MTI-nek elmondta: jogszabályban kell rögzíteni, hogy a történelmi borvidék szőlészeti-borászati társasága, a Tokaj Kereskedőház maradjon tartósan állami tulajdonban. A vezetés támogatja, hogy a vállalatnál sajátos termelői, dolgozói vagyonkezelési konstrukció jöjjön létre, s a cég adózott nyereségének nagyobb részét kötelezően fordítsák az állami tulajdonra.

Többszöri nekifutás

A Tokaj Kereskedőház Zrt. részvényeit már 2004-ben is értékesíteni akarták, de meghiúsultak a tervek. Két sikertelen nyílt pályáztatás után a 2004 végén indított tárgyalásos eljárás is eredménytelen volt. Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Zrt. igazgatósága 2004. július 27-én elutasította a tizenhét tokaj-hegyaljai önkormányzat kérését, nem adta át térítésmentesen a településeknek a Tokaj Kereskedőház részvényeit. Kamarás Miklós, az ÁPV Zrt. akkori – s a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. jelenlegi – vezérigazgatója levélben értesítette Sátoraljaújhely polgármesterét a döntésről. Ezt írta: "A kormány már döntött az agrártársaságok privatizációs koncepciójáról nyilvános pályázat keretében. Emiatt az ÁPV Zrt. feladata a vonatkozó kormányhatározat végrehajtása, amely a társaság értékesítését írja elő." Az információk alapján úgy tűnik, hogy a magánosítás terve azóta sem változott meg, csupán elhúzódik.

Borok királya

A Tokaj Kereskedőház Zrt. a legnagyobb borászati és borkereskedelmi vállalkozás a tokaji történelmi borvidéken. A vállalatnak több mint fél évszázados borászati tapasztalata van. A társaság a térség legnagyobb integrátora: ma 2300 kistermelővel áll szerződéses viszonyban. A cég impozáns és egyben meghatározó muzeális borkészlettel rendelkezik. Ezek a tokaji borkülönlegességek a legjobb dűlőkből származó, legkiválóbb évjáratok borai, amelyek szerte a világon elkápráztatják a borszakértőket. Tokaj-Hegyalja egyébként Magyarország legelső borvidéke és az egyik legszebb vidéke. Szakértők szerint a szőlődűlők jó fekvése, a vulkáni eredetű talaj, az őszi napsugarak, a közeli Bodrog folyóról felszálló pára kedvező hatásainak összessége a tokaji bor minőségének és különlegességének egyik titka. Így születik meg a borok királya, a királyok bora. A borvidék legkiemelkedőbb termőhelyei – kilenc település – képezik a világörökség magját.

Levelet írtak a kormányfőnek

A tokaji szőlőtermelők levelet juttattak el a miniszterelnökhöz. Azt kérik benne Bajnai Gordontól, hogy tegyen lépéseket a Tokaj Kereskedőház tartós állami tulajdonban tartására. A levelet Fekete Gyula, Olaszliszka polgármestere adta át tegnap Budai Bernadett kormányszóvivőnek a Miniszterelnöki Hivatal előtt. A dokumentumot Oszkó Péter pénzügyminiszternek, valamint Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszternek is eljuttatták. Budai Bernadett elmondta: ősszel tárgyal a kormány a kistermelők kéréséről s a kereskedőházról.


AGROLINE