Amerika nyakán marad a disznóhús

A sertésinfluenza alaposan átrendezte a világpiacot: 11 százalékkal csökkent a disznóhús globális kereskedelmi forgalma, a kínaiak és az oroszok önellátásra térnek át, míg az amerikaiak nem tudnak mit kezdeni a nyakukon maradt hússal.

Élete legrosszabb döntését hozza meg, aki a sertéshús drágulására spekulál a világ legnagyobb mezőgazdasági terménytőzsdéjén, a chicagóin. A disznó már most is - a földgáz mögött - az idei év második legrosszabb befektetésének számít a börzén, de süllyedhet még lejjebb is - figyelmeztetnek a brókerek. Az ok természetesen a sertésinfluenza. A járványtól való félelmükben az oroszok és a kínaiak drasztikusan szigorították a behozatalt, így viszont a legnagyobb exportőr, az Egyesült Államok nem tudja hová elsózni a nyakán maradt temérdek sertéshúst. Ez az árak gyors eróziójához vezet. Jelenleg 45 cent környékén jegyzik a sertéshús fontját Chicagóban - ez 195 forintos kilónkénti árnak felel meg -, s az év végére 33 százalékos árzuhanást vetítenek előre az iparági elemzők. Már most a hét évvel ezelőtt tapasztalt mélységben tanyázik az ár, s a Bloombergnek nyilatkozó Glenn Grimes árupiaci szakértő szerint novemberben már 30 centért is hozzá lehet jutni ahhoz az egy font húshoz, amiért 2008 augusztusában még 94,4 centes rekordárat kellett fizetni.

Két évtized után először csökken az idén az export, már az első fél évben 20 százalékos visszesést mértek, holott a sertésinfluenza csak áprilisban késztette óvatosságra az importőr országokat. A járványveszély miatt a disznóhús globális kereskedelme 11 százalékkal csökken 2009-ben, hiába bizonygatják a tudósok, hogy ehető a hús, csak azért sem veszik át egyes országok. A begubózás miatt történelmi rekordra, 260 ezer tonnára nőttek a készletek, az amerikai hűtőházakban már egy gombostűt sem lehet leejteni.

Az importkorlátozások enyhültével visszarendeződnének az árak, csakhogy ez lassú folyamat. Két hete a negyedik legnagyobb exportpiacnak számító Oroszország oldott valamennyit a szigoron, pár napja pedig Dél-Korea újra engedélyezi az élőállat-behozatalt Észak-Amerikából. Oroszország és a világ legnagyobb fogyasztója, Kína a sertésinfluenza miatt egyre inkább önellátásra tér át, a hozzájuk irányuló amerikai húsexport 38, illetve 73 százalékkal esik az idén, s ebben lényeges javulás a jövőben sem várható.

Beszűkültek tehát a piaci lehetőségek, s most úgy tűnik, nincs hová eladni a fölös árut. Az amerikai sertéshús exportja az utóbbi tíz évben 279 százalékkal nőtt, míg a csirkéé 60 százalékkal gyarapodott, szemben a 13 százalékos exportvisszaesést elszenvedő marhahússal.

A farmerek a 2007 szeptembere óta eltelt időben csak két hónapot zártak nyereséggel, tavaly a pokolian drága takarmány, idén a gyorsan zuhanó kereslet emésztette fel a profitjukat. Ez idő alatt 4,5 milliárdra hízott az ágazat összesített vesztesége, ami decemberre elérheti az ötmilliárdot is. A csődhullám tehát garantált, hacsak nem tűnik el gyorsan öt-tízmillió disznó a piacról. A világ legnagyobb húsfeldolgozójának számító Tyson ebben példát mutat: 29 százalékkal, húszezer tenyészkocával ritkítja az állományát, és öt farmot zár be. Versenytársuk, a Smithfield tavaly tíz-, nemrég pedig újabb háromszázalékos csökkentésről döntött. Ám az elemzők szerint ez még mindig nagyon kevés.

Az ágazat méretéből, rugalmatlanságából és szerkezetéből fakadóan nem képes gyorsan reagálni egy ilyen válságra. Minden farmer arra vár, hogy a másik hagy fel a sertéstenyésztéssel, ám ennek az lesz a következménye, hogy addig termelnek, amíg el nem fogy a pénzük - vélekedett David Kruse iparági szakértő. Pedig több mint ötezer farmon kellene megszüntetni a sertéstenyésztést, hogy alkalmazkodjunk a piaci igényekhez - tette hozzá. Már most 30-35 dollár veszteséggel adnak túl a tenyésztők egy-egy disznón, s a jövő májusig ebben nem is lesz fordulat - jövendöli Kruse. A Tysonnál szerződött hatezer farmergazdaság közül több jelezte, hogy részben vagy teljesen felhagy a tenyésztéssel, kérdés, hogy valóban így tesznek-e, vagy inkább kivárnak és túltartják a sertéseiket. Az agrártárca adatai szerint az átlagsúly már most 4-5 kilóval több, mint egy évvel ezelőtt volt, s ilyen gyarapodásra még nem is volt példa.

Egyedül a fogyasztók a nyertesei a túlkínálatnak. Júliusban egy font sonkáért az év elejinél 2,5 százalékkal kevesebbet, átlagosan 2,37 dollárt (1020 forint/kiló) kellett kiadniuk, miközben a csirkemell 3,32, (1440 forint/kiló), a bifszteknek való marhahús fontja pedig 5,29 dollárba (2300 forint/kiló) került. Ám hiába az olcsóbbodás, a hazai kereslet csak minimálisan nőtt.

Míg a világpiacon zuhan a sertéshús ára, Magyarországon éppen ellenkező irányú folyamat figyelhető meg. Egy hónap alatt, júniusról júliusra 5,7 százalékkal nőtt a sertéshús átlagára, s ugyanekkora drágulást mért a KSH az előző év azonos időszakával összevetve. A többi húsfélénél nagyobb ütemű áremelkedésben a kereskedők szerint az általános forgalmi adó emelése mellett az is szerepet játszik, hogy viszonylag kevés a hazai piacon elérhető portéka: a termelők most inkább a jövedelmezőbb exportra adják el a sertéshúst. (B. Z.)


AGROLINE