Címlap

Bejelentkezés


Csak trappistának látszik

Rovat(ok):

– Naponta lecsúszik egy liter tej – mondja Merényi Imre. A szakember a Tej Terméktanács 21 fős elnökségében az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület megbízásából egyedüliként képvisel bennünket, egyszerű vevőket.

TEJ

Merényi Imre a diploma megszerzése óta a tejiparban dolgozott, mondhatni egész élete a tejjel s annak minőségével fonódott össze. Miután végigjárta a szamárlétrát, az egyik multinacionális tejipari cég gyártmányfejlesztési főmérnöki székéből ment nyugdíjba. Hiteles tehát a véleménye: a magyar tej világszínvonalú alapanyag.

A hazai tejipar nagy része multinacionális feldolgozók kezébe került, ahogy az élelmiszer-kereskedelem is. A „minden szentnek maga felé hajlik a keze” alapon, ezek a vállalkozások gyakran a saját országaik termékeit részesítik előnyben. Az uniós előírások lehetővé teszik, hogy a külföldön gyártott termékeket magyar felirattal hozzák forgalomba. A hasznot pedig a dolog természetéből fakadóan hazavihetik. Így fordulhat elő a magyar vásárlók és a hazai tejipar, valamint a tejtermelők kifosztása.

– Egyszerűen nem értem – lendül bele Merényi –, hogy miként lehetséges Magyarországon ezt a tényt büntetlenül hagyni? A termelőktől most literenként ötven forint körüli áron vásárolják meg a kiváló alapanyagot a tejüzemek. Tőlük ugyancsak nyomott áron veszik át a tejet és a tejtermékeket az élelmiszer-forgalomból egyre nagyobb részt kihasító nemzetközi élelmiszerláncok. A végeredményt ki-ki megtapasztalhatja: a fogyasztói ár változatlanul magas, literenként kétszáz forint körüli –, kivéve a külhoni tejekkel való akciózást.

Nem csoda, hogy a nyereség hetven százalékát a kereskedelem teszi zsebre, húsz százalékát a feldolgozóipar, a fennmaradó rész pedig a termelőké.

A fogyasztóvédelemnek az árak kialakítására nincs érdemi hatása, de gyakran a tejtermékek minősége miatti panaszok orvoslására sem. Sok a gond például a trappista sajttal. Némely cég terméke csupán trappista jellegűnek vagy még annak sem minősíthető, mint például bizonyos Lengyelországból érkező szállítmányoké.

Merényi szerint kevés az eszközük. A hatósági intézeteket átszervezték, a létszámot csökkentették. Hozzájuk gyakran hiába fordulnak panaszaikkal a fogyasztók, intézkedni nem képesek. A fogyasztóvédelemnek jószerével a nyilvánosság marad. Az általuk szerkesztett Kosár magazinban rendszeresen megjelentetik élelmiszer-vizsgálataik tesztjeit és tájékoztatják erről a sajtó munkatársait. És próbálják tudatni az emberekkel, hogy néhány éve megjelentek a hazai piacon az ivójoghurtok, valamint a pro- és prebiotikus tejtermékek. Ezek egy része olyan tejsavbaktérium-tenyészetet tartalmaz, amelyek úgy alakítják az ember bélflóráját, hogy gátolják a gyomorban és a belekben a rosszindulatú daganatok kialakulását. Töbféle fogyasztói tejből is válogathat a vevő. Az enyhe hőkezeléssel pasztőrözött tej értékesebb, ám rövidebb ideig fogyasztható. Az úgynevezett UHT tejet 140-145 Celsius-fokon hőkezelik, így hűtés nélkül akár három hónapig is tárolható, csakhogy ennek megvan az ára. Többek között a tejzsír szemcsék, az idegeket tápláló lecitin burka károsodik, csakúgy, mint a fehérjék egy része. A tejcukor pedig karamel¬lizálódik, ezért van az UHT tejnek sajátos íze.

Merényi Imre szerint a tejfogyasztás előnyeire már az óvodában, iskolában fel kellene hívni a gyerekek figyelmét. Ők még tiszták, és hihetetlen mértékben befolyásolhatók. Ezért időszerű lenne, ha a kormányzat végre megoldaná az iskolatej-akcióval kapcsolatos, évek óta húzódó gondokat.


SZABAD FÖLD