Szemet szúrt a minőség

Külföldi lobbicsoportok érdeke rejlik a magyar borászok lejáratása mögött

Egész Európában probléma a szőlőt nem látott, ennek ellenére bornak nevezett italok piaci jelenléte. A hamis és pancsolt nedűk a minőségi terméket előállító borászokat is tönkretehetik. Egyesek kifejezetten arra törekednek, hogy felszámolják a páratlan magyar borokat.

Információink szerint keresztre akarják feszíteni a kiváló magyar borászatot külföldi vetélytársaik. Több jelentős nemzetközi sajtóorgánum és televíziós társaság is hazánkba érkezik a napokban, hogy hírt vigyen az egri Vincze-borászatban talált glicerinezett borról. A 2005-ben az év borászává választott Vincze Béla pincészetének borértékesítését harminc napra felfüggesztette a Borminősítési Igazgatóság, miután a megengedettnél kétszer több glicerint találtak a vizsgálati mintában. Ezek azonban két másik egri pincészetből származnak, amelyekhez Vincze Béla egy szőlőgazdász barátjának kérésére adta a nevét, s vállalta, hogy palackozza és értékesíti azokat. A borász sajnálja a történteket.

„A magyar borásztársadalom neve és hírneve forog kockán, pedig a probléma nem magyar, hanem európai” – mondta lapunknak Dula Bence egri szőlő- és bortermelő. Szerinte úgy kell versenyezni, hogy közben nincsenek pontos szabályok, és egyesek bor néven adhatják el azt a terméket is, aminek semmi köze a borhoz. „Azoknak a márkáknak, amelyek mögött nincs szőlészet, sürgősen el kell tűnniük a piacról. Ha az unió nem védi meg a bort, akkor egy idő után nem lesznek borászok, csak borcsinálók” – hangsúlyozta Dula Bence. Szerinte Európa a vesztébe rohan, ha nem hozza meg a szükséges szabályokat. A „pancsolt” bor fenyegetést jelent minden minőségi terméket előállító szőlőtermelőnek. A magyar bornak aligha van párja a piacon, ezért is jött kapóra vetélytársainknak a glicerinezett bor. „Vannak akik úgy látják, hogy tönkre kell tenni a minőségi magyar termékeket, mi ugyanis csak fogyasztóknak, piacnak kellünk” – mondta Dula Bence. Kiemelte azt is, hogy az uniós csatlakozásunk előtt százhatvanezer hektár szőlő volt hazánkban, majd az Európai Bizottság csak száz­ezret engedélyezett. Ma hatvanezer hektáron gazdálkodunk, s az ilyen botrányokkal könnyen el lehet érni, hogy a terület negyvenezer hektárra zsugorodjon.

A témával az Echo Televízió Heti Mérleg című műsora is foglalkozik. A Dula Bencével készített interjút szombaton este nyolc órakor nézhetik meg.

Növekvő versenyhátrányban az agrárium

A kormány költségvetési törvényjavaslata szerint jövőre 47 milliárd forinttal csökken az agár- és vidékpolitika saját forrásból történő támogatása, ami jelentős versenyhátrányt okoz a környező országokkal szemben – mondta Ángyán József, a Fidesz országgyűlési képviselője tegnap Lakiteleken. A javaslat szerint 2010-ben az agrár- és vidékpolitika 463 milliárd forintos támogatásából 87 milliárd forint lesz a nemzeti hányad, ez 47 milliárd forintos csökkenés 2009-hez képest – mondta el az egyetemi tanár a Lakiteleki Népfőiskolán, A magyar vidék élni akar címmel rendezett konferencián tartott előadásában. Az agrárium ebben az évben 473 milliárd forintot kapott a hazai és uniós forrásból, ami a jövő évi költségvetés tervezete szerint 463 milliárd forintra csökken. A képviselő szerint a legnagyobb probléma a nemzeti kiegészítő támogatás 33 milliárd forintos csökkentése, ami azt jelenti, hogy tíz százalék alatt lesz a kiegészítő támogatás aránya az összes támogatáshoz képest. Hangsúlyozta: az Európai Unió harmincszázalékos nemzeti támogatást engedélyezne.


MAGYAR HÍRLAP