Lefölözték a tejágazatot

Sikertelennek minősítette az uniós tagállamok mezőgazdasági tárcavezetőinek e hét eleji találkozóját Gráf József agrárminiszter. Szerinte az Euró­pai Bizottság nincs tisztában a tejágazat problémáinak súlyosságával. Magyarország ugyan előrehozza a jövő évi támogatások kifizetését, ám emiatt később forráshiány alakul ki. Az alacsony felvásárlási árak oka a tejkvóta megemelésében rejlik, amit annak idején Gráf József és az Európai Parlament szocialista frakciója is támogatott.

A brüsszeli tárgyalásokon nem sikerült rendezni a túltermelés és az alacsony felvásárlási árak problémáit

Nincs előrelépés az európai uniós egyeztetéseken a tejágazatot sújtó problémák megoldásában. A tagállamok mezőgazdasági miniszterei hiába ültek tárgyalóasztalhoz Brüsszelben a hét elején. A tanácskozás idején újra tüntetők vonultak a város utcáira. A gazdák azért tiltakoztak, mert a tej ára az önköltség felét sem fedezi.

Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter a távirati iroda szerint a tárgyalást követően úgy nyilatkozott, hogy az Európai Bizottság továbbra sincs tisztában a helyzet súlyosságával. A tejágazat problémái más ágazatokban is következményekhez vezetnek, hosszú évekre kiható károkat okozhatnak. A tárcavezető ismét jelezte, hogy a földművelésügyi minisztérium segítséget nyújt a magyar termelőknek, s előrehozza a jövő évi támogatások kifizetését. Emiatt azonban jövőre lesz forráshiány. Az unióban a múlt évben egy liter tejért átlagosan negyven eurócentet fizettek, ami a jelenlegi önköltségnek felel meg. Az idén azonban egy liter tej ára csak húsz cent körül mozog. Gráf József elismerte, hogy hiába állnak majd vissza az árak elfogadható szintre, az már késő lesz, s évekre visszavetheti az ágazatot. A miniszter közölte azt is, hogy az uniós támogatások nemzeti hatáskörben szabadon felhasználható 3,5 százalékának teljes egészét a tejágazat szereplőinek fogják juttatni.

„A magyar kormány mozgástere csak tűzoltásra ad lehetőséget” – mondta lapunknak Glattfelder Béla, az Európai Parlament fideszes néppárti képviselője. A politikus hangsúlyozta, a problémák gyökere a tejtermelés növekedéséhez vezető kvótaemelésben rejlik. A kvóták megemelését annak idején az agrárminiszterek tanácsában megszavazta Gráf József is, míg a szocialista frakció az Európai Parlamentben két alkalommal állt a javaslat mellé. Glattfelder Béla szerint a korábbi döntések után most hiába kárhoztatja a magyar agrárminiszter az Európai Bizottságot, amely nem hajlandó a kvótaemelés visszavonására. A hétfői tanácskozáson a tagállamok mezőgazdasági minisztereinek a többsége sem pártolta a visszatáncolást. Ez ugyanis nem érdeke azoknak az országoknak, amelyek, a kvótaemelésnek köszönhetően, termelésük növelésével bővíteni tudják exportjukat. Ilyen állam például Dánia. Ráadásul pont a dánok képviselője, Mariann Fischer Boel tölti be az unió agrárbiztosi tisztségét. Glattfelder szerint a liberális politikusnak nem szabadna újrajelöltetnie magát erre a posztra, miután olyan intézkedéseket szorgalmazott, amelyek kirobbantották az egyre szélesedő tejválságot.

„Korábban azt hittük, hogy csak a magyar gazdákat sújtják az alacsony felvásárlási árak. Mára azonban kiderült, hogy több tagállam tejtermelői is tönkremehetnek” – mondta lapunknak Font Sándor, a Fidesz országgyűlési képviselője. A politikus szerint a kvótaemelésnek egyetlen nyertesei azok a multinacionális kereskedelmi láncok, amelyek így elképesztően alacsony szintre tudták leszorítani az árakat.

Uniós szinten két hét múlva Luxemburgban ülnek újra egy asztalhoz a tagállamok agrárminiszterei. Gráf József nagy előrelépést attól a találkozótól sem vár. „A szűk mozgástér ellenére reflektorfényben kell tartani a problémát, s mindent meg kell tenni, hogy a jövőben is igénybe vehető legyen az exporttámogatás, működjön a tejtermékek intervenciója, s lehetőség legyen a kínálati oldal korlátozására” – mondta Glattfelder Béla.


AGROLINE