Tiszta bort öntene a pohárba az új elnök

A Magyar Borakadémia új elnöke szerint a nyilvánosság előtt kell tisztázni Vincze Béla egri mesterborász hamisítási ügyét. A nagy megütközést keltő eset Kállay Miklós szerint jó alkalom lehet a teljes magyar borásztársadalom átvilágítására is.

A borakadémia új elnöke szerint a botrányok lökést adhatnak a megtisztuláshoz
Népszabadság - Teknős Miklós A sajtó pontosan és visszafogottan tudósít Vincze Béla egri borász hamisítási ügyéről - nyilatkozta lapunknak Kállay Miklós, a Magyar Borakadémia napokban megválasztott elnöke. Kállay forró trónusra ült, hiszen elődje, Sümegi József hajósi borászvállalkozó cége szintén hamisítási ügybe keveredett, ezért mandátuma lejárta előtt lemondott az elnöki tisztről. A borvizsgáló szakhatóság pedig ősszel az egri sztárborász, Vincze Béla borairól derítette ki, hogy azokban a megengedettnél több a glicerin.

Kállay Miklós negyven éve borásztanár, jelenleg a Budapesti Corvinus Egyetem tanszékvezetője. Véleménye szerint a glicerines kezelés megítélése nehéz - már csak azért is, mert maga a glicerin szó, sem az uniós, sem a hazai jogszabályban nem szerepel. Ezért ezt a vegyületet - ami sok száz más mellett a bor természetes alkotója - nem szabad hozzáadni. Tehát aki glicerint használ, hamisít. A modern analitika a glicerint kísérő anyagok elemzésével pontosan meg tudja határozni annak eredetét, azt, hogy nem a szőlő cukortartalmából alkoholos erjedés közben keletkező melléktermékről van szó.

Az elnök szerint a Vincze-ügy iránti nagy érdeklődés is bizonyítja, hogy a bor nemzeti érték, mert a néhány évvel ezelőtti fűszerpaprika- vagy mézhamisítás csak néhány napig volt a figyelem középpontjában.

Mivel a hazai jogszabályokban nem szerepel a glicerin, ezért annak a borban lévő mennyiségére sincs utalás, pusztán tapasztalati módszerekkel próbálnak következtetni arra, hogy egy borfajta adott évjáratában mekkora mennyiségű glicerint tartalmaz. Hozzátette, hogy vannak országok, amelyek saját borászatuk védelmében különleges paramétereket írnak elő. Így tesz Németország is, ahol a bor glicerintartalmát is vizsgálják - nem a törvény, hanem a kereskedelmi szerződésekben rögzített értékek szerint. Gyakran előfordul, hogy a tokaji borkülönlegességek fennakadnak az ellenőrzésen. A német borászok számára ugyanis szokatlan, hogy az aszúszemekben a Botrytis cinerea gomba sok glicerint képez. Ezért minden magyar bort megvizsgálnak, s ezeket az eredményeket szokták határértéknek venni. Mindebből következik, állítja Kállay Miklós, hogy pontos értékek nincsenek, ugyanis - élő és folyamatosan változó anyagról van szó - nem modellezhető, hogy egy tétel borban, természetesen bizonyos határok között, a glicerin hogyan viselkedik, mennyit gyarapszik. De - tette hozzá - ettől még a glicerin hozzáadása csalás, hamisítás.

Vincze Béla esete megosztja a borásztársadalmat, mert olvasóink leveleiből, blogbe-jegyzéseiből is arra következtethetünk, hogy egy részük a borászokat olyan vegyészeknek tartja, akik boszorkánykonyhájukon sok mindent képesek a borból kihozni (és abba beletenni), ezért ők óvatosságra intenek, s többségük szigorral leszámolna a csalókkal. Mások - főleg a borászok - a nyilvánosság kizárásával intéznék az ilyen ügyeket, mondván, mindez árt a hazai bor jó hírének.

Kállay Miklós, a Magyar Borakadémia elnöke, a nyilvánosság híve. Úgy véli, a borhatóságnak megvannak a fórumai, ahol nyilvánosságra hozzák a visszaéléseket. Megemlítette azt is, hogy az utóbbi időben, amióta két ismert borászt értek hamisításon, tucatnyi pincét zárattak be hasonló okok miatt, viszont ezek az esetek nem tartottak különösebb érdeklődésre számot.

Mindebből a borkadémiának is le kell vonni a következtetéseket, s tagjaik, különösen az általuk adományozott Év borásza cím birtokosai közé csak feddhetetlen borászokat szabad engedni. Ezért, ha lezárul Vincze Béla ügye, és bebizonyosodik, hogy valóban hamisított, kizárják, és megvonják tőle a 2005-ös Év borásza címet, amit nem egy évjáratért, hanem a 2005 előtti tevékenységéért kapott.

Kállay Miklós kijelentette: a hazai borászoknak élniük kellene a kínos ügy teremtette lehetőséggel, követve Olaszország és Ausztria példáját, ahol a nyolcvanas évek emlékezetes botránya (metanol és fagyálló borhoz keverése) után átvilágították teljes borászatukat, felülvizsgálták az előírásokat, és új, főként regionális szabályokat hoztak. Ezáltal a tisztességes borászok megvédhetik magukat és portékájukat a csalókkal szemben. Megjegyzésként ide kívánkozik, hogy Vincze Béla is közvetve egy ilyen szabály miatt bukott le, ugyanis ha az eredetvédett egri bikavért a pincében meg akarják mozdítani, ehhez a borászati hatóság engedélye szükséges, amit azonban csak a tétel laboratóriumi vizsgálatát követően adnak meg.


AGROLINE