A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) írásos megállapodást javasol az élelmiszer-kiskereskedelemmel foglalkozó vállalkozásoknak a piaci kapcsolatok rendezésének és az etikus üzleti magatartás érvényesülésének szabályairól.
A zöldtárca elkészített egy megállapodás-tervezetet a kereskedőknek, melyben egyebek mellett öt százalékban maximalizálnák a termelőkre áthárítható, különböző jogcímeken meghatározott költségeket; valamint a javaslatot aláíró kiskereskedelmi vállalkozások biztosítanák, hogy teljes élelmiszerválasztékuk legalább 80 százaléka magyarországi eredetű termékekből áll - olvasható az FVM közleményében.
A minisztérium a megállapodás érdekében egyeztető megbeszéléseket kezdeményez a jövő hétre a mezőgazdasági termelők és feldolgozók, illetve az élelmiszer-kiskereskedelemmel foglalkozó vállalkozások képviselőivel. Az egyeztetés célja a magyarországi élelmiszerbiztonság erősítése, valamint a fogyasztók bizalmának megőrzése és a hatóságilag ellenőrzött, minőségi termékeket előállító magyar vállalkozások támogatása - fejti ki a szaktárca.
Hozzáteszik: a javaslat értelmében a megkülönböztetett minőséget és eredetet tanúsító védjeggyel ellátott magyarországi termékek, mint például a Kiváló Magyar Élelmiszer, és a Hagyományok-Ízek-Régiók terméklistája kiemelt és kedvezményes kihelyezést kapnának az adott kategórián belül.
Továbbá a kereskedők az úgynevezett saját márkás termékeknél is lehetővé tennék az előállító nevének és címének feltüntetését a minőségi termékeket előállító magyar vállalkozások piacra jutásának támogatása érdekében.
A Magyar Állatorvosi Kamara közleményében támogatásáról biztosította a magyarországi mezőgazdasági termelőket és élelmiszer-előállítókat. A szervezet egyetértését fejezte ki az olyan Magyarországon előállított élelmiszerek forgalmának növelésével, melyek magukon viselik a kiemelkedő minőséget tanúsító "kiváló magyar élelmiszer" védjegyet.
Az állattartók szakmai és érdekképviseleti szervezetei 2008. november 21-én és november 27-én tartottak demonstrációt a Tesco gyáli-, valamint a Penny Market alsónémedi logisztikai központjánál, melyet pénteken is tovább kívántak folytatni, mivel az állattartók demonstrációs bizottsága szerint az áruházláncok nem hagytak fel a törvénytelen, illetve a törvényben nem szabályozott árletörő politikájukkal.
Az állattartók kifogásolják a magyar termékek alacsony részarányát, valamint az úgynevezett másodlagos kereskedelmi visszatérítések magas hányadát az áruházláncoknál. Úgy vélik: ez tönkreteszi a magyar állattenyésztést, az élelmiszergazdaságot, veszélyezteti a hazai munkahelyeket, a magyar fogyasztókat pedig kiszolgáltatottá teszi.
Szeretnék elérni, hogy az élelmiszerboltokban és élelmiszer-áruházakban a termékkínálat 80 százaléka magyar gyártótól származzon. Az úgynevezett beszállítóktól elvárt másodlagos visszatérítéseket - például polcpénzt, reklám-hozzájárulást, illetve polcfeltöltési pénzt - stabilizálják, és 5 százalék alatti mértékben maximálnák. Követelik, hogy a nagy áruházláncok tartsák be a magyar törvényeket. Például a 30 napos fizetési határidőt, a beszerzési ár alatti értékesítés tilalmát, továbbá a gazdasági erőfölénnyel való visszaélést se engedjék meg maguknak, valamint a fogyasztók döntéseit ne befolyásolják tisztességtelen eszközökkel. Szorgalmazzák az áruk folyamatos minőségellenőrzését, valamint azt is, hogy a Kiváló Magyar Élelmiszer védjeggyel rendelkező termékeket legalább 50 százalékos arányban listázzák be az árukínálatba. Az állattartók szakmai és érdekképviseleti szervezeteinek demonstrációjához csütörtökön csatlakozott a Magyar Pékszövetség és a Szlovák Tejtermelők Szövetsége, míg a demonstráció céljaival egyetértett és a támogatásáról nyilatkozott a Magyar Húsiparosok Szövetsége és a Mezőgazdasági Termelők Országos Szövetsége is.
AGROTREND
