Piaci hírek

Megszünteti 15-20 felvágott jellegű húskészítményének gyártását a Gyulai Húskombinát (GYH) Zrt. – közölte Ruck János, a társaság vezérigazgatója.

2009. áprilisban az egyhavi átlagos fogyasztóiár-emelkedés 0,8% volt. 2008. áprilishoz viszonyítva az árak 3,4%-kal növekedtek - jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Idén, az első négy hónapban, átlagosan 3,1%-kal voltak magasabbak az árak, mint az előző év azonos időszakában.

Az alapvető élelmiszerekre 15 százalékos áfakulcsot javasol Kovács László, az EU adóügyi biztosa.

Ötszáz dolgozójától válik meg a Sága Foods Kft. Sárváron - adták tudtul pénteken az üzemben összehívott munkásgyűlésről távozó dolgozók.

A lakosság több mint fele már vásárolt romlott élelmiszert, de egy felmérés szerint ennek ellenére a többség bízik a címkén feltüntetett információban.

Az év további részében akár 10-15 százalékkal is drágulhat a sertés. Itthon ugyanis tavalyhoz képest 13 százalékkal kisebb az állomány, ma már minden negyedik levágott disznó import. Az árakat mérsékelheti a tény, hogy az EU-ban több százezer tonnás felesleges húskészlet halmozódott fel.

A vásárlók keresik a hazai terméket. Júliustól a bevásárlóközpontok polcain is többségben lesznek a magyar áruk. A zöldség- és gyümölcstermelők üdvözlik a döntést.

A válság nem ront, hanem inkább segít a magyar boron - legalábbis így látják az [origo] által megkérdezett borászok. A krízis miatt a belföldi turizmus felértékelődik, és a nyugat-európaiak is közelebbi desztinációt választanak az egzotikus utak helyett, ha pedig már itt vannak, akkor szinte bizonyosan megkostolják a helyi bort. Vannak azért fenyegető jelek is, mint például az olcsó import és a nemrég kirobbant rozéháború.

Egyre kevesebben termesztenek fűszerpaprikát hazánkban. A magyar paprika már nemcsak a spanyol paprikával nem állja a versenyt, de az olcsóbb kínaival sem. A magyar termék térnyerését hozhatja el, hogy a tervek szerint az őstermelők is árusíthatnak 2010-től fűszerpaprika-őrleményt a piacokon, vásárokon.

A balatoni borrégió hat borvidékén és huszonkét termőhelyén mintegy tízezer hektáron termelnek szőlőt, ami az ország szőlőterületének hetede. A szakemberek szerint viszont olyan egyetlen és egységes balatoni borrégió létrehozására lenne szükség, ami a gyakorlatban is működőképes. Egységes szabályozás, marketing és arculat megteremtésével, a szőlő- és fajtatermesztés tényleges összehangolásával jelentősen növelhető lenne a magyar tenger partján a gazdálkodás versenyképessége és jövedelmezősége.